Az amerikai hadsereg egykori katonáját, Peter Kassiget (képünkön) tavaly októberben ejtették túszul Szíria keleti részén, ahol a helyi lakosoknak szánt segélyek eljuttatásában vett részt. Barátai szerint a fogságban áttért az iszlám hitre, és még a nevét is megváltoztatta Abdul Rahmanra. Az Iszlám Állam kegyetlen fegyvereseit azonban ez is hidegen hagyta, és hidegvérrel végezték ki az amerikai segélymunkást. Az erről készült videó azonban nem a „megszokott” koreográfia szerint zajlott: a gyilkosság előtt nem jelent meg az áldozat, és nem mondta el az Iszlám Állam üzenetét. A 26 éves férfi haláláról úgy adtak értesítést, hogy egy levágott fej mellett álló álarcos fegyveres azt állította, hogy az Peter Kassig feje. A 15 perces videó új eleme, hogy felsorakozik rajta egy kivégzőosztag is. A terroristák büszkén vállalják arcukat, miközben 15-18 katona lefejezésére készülnek, akiket Bassár el-Aszad szíriai elnök hívei-ként mutatnak be.
A nyugati hatóságok most a vérszomjas gyilkosokat próbálják beazonosítani, akik között európaiakat is felismertek. Egyikük nagy valószínűséggel egy francia állampolgár, Maxime Hauchard, aki már több propagandavideón feltűnt. Az 1992-es születésű Hauchard katolikus családban nőtt fel Normadiában. 17 éves korában tért át az iszlám hitre, és tavaly nyáron utazott Szíriába. Franciaországban idén júliusban lett „közismert”, amikor is egy hosszú interjút adott a BFM TV hírcsatornának. Ebben elmondta, hogy Mauritánián egy Koránt oktató iskolába járt, és először Maliba akart utazni, hogy ott vegye ki részét a dzsihádból. Végül azonban Szíria mellett döntött. Elmondása szerint egy különleges misszió tagja lett, és felkészült arra, hogy mártírként haljon meg. Az osztagban egy másik francia férfit is sikerült beazonosítania a hatóságoknak.
A 22 éves Michael Dos Santos Párizs egyik keleti elővárosában élt. A többiek kilétére még nem derült fény, de állítólag brit és német dzsihádisták is vannak köztük.
Szakértők szerint egyértelmű, hogy a toborzás és az erődemonstráció céljából vállalták az Iszlám Állam hóhérjai azt, hogy álarc nélkül és közeli képeken jelennek meg a felvételen. A csoport így nemzetközinek és többnemzetiségűnek tünteti fel magát. Rendhagyó az is, hogy a mostani felvételen a dzsihádistáknak egyáltalán nem állt szándékukban eltitkolni tartózkodási helyüket. A videó az észak-szíriai Dabik városában készült, amelynek fontos teológiai vonatkozása is van: egy iszlám prófécia szerint itt kerül sor egy apokaliptikus háborúra a muszlimok és a hitetlenek között. Biztonsági és katonai szakértők szerint a videóval az a célja az Iszlám Államnak, hogy az ellenük harcoló szövetségesektől teljes körű szárazföldi offenzívát provokáljanak ki, amelyet, úgy gondolják, meg is nyerhetnek.
Több elemző ugyanakkor úgy véli, hogy a kegyetlen képsorok valójában a terrorcsoport elkeseredettségét tükrözik. Az elmúlt időszakból ugyanis nem tudnak átütő sikereket felmutatni. Szíriában még mindig nem tudták Kobanit elfoglalni, a török határnál fekvő várost továbbra is tartják a hősiesen küzdő kurdok. Irakban pedig a kormányerők és szövetségeseik nemrég visszafoglaltak egy stratégiai fontosságú várost, Baidzsit, amely az ország legnagyobb kőolaj-finomítójának ad otthont. Amerikai harci gépek a hónap elején lebombáztak egy konvojt az észak-iraki Moszul közelében, és ennek során állítólag az Iszlám Állam vezetőire sikerült lecsapniuk, akik éppen egy találkozóra tartottak. Meg nem erősített beszámolók alapján úgy tűnik, hogy több parancsnok – köztük Abu Bakr al-Bagdadi, és a lefejezős videókon szereplő Dzsihádi John – is megsérült. A terrorcsoport azzal igyekezett „presztízsét” helyreállítani, hogy hangfelvételt tett közzé, amelyen vezetőjük arra szólítja fel híveit, hogy tegyenek meg mindent, hogy a „dzsihád vulkánjai mindenhol kitörjenek”. Bagdadi azt is megerősítette, hogy Szaúd-Arábiában, Jemenben, Egyiptomban, Líbiában és Algériában is vannak bázisaik.
A nyugati elemzők szerint már láthatóak a két hónapja tartó nemzetközi fellépés eredményei; egy, a The Independent on Sunday brit lapnak nyilatkozó kurd vezető azonban nem osztja az optimizmust. Fuad Husszein, Maszúd Barzáni kurd elnök kabinetfőnöke azt állítja, a helyzet korántsem javult, az Iszlám Államnak ugyanis több százezer fős hadsereget sikerült felállítania. Ez főleg annak tudható be, hogy könnyen tudják mobilizálni az arab fiatalokat az általuk elfoglalt területeken. Husszein becslései szerint a dzsihádisták Irak és Szíria egyharmadát tartják ellenőrzésük alatt, ahol körülbelül 10-12 millió ember él. A kurd vezető a nagy létszámú hadsereg létezésének bizonyítékaként hozza fel, hogy Kurdisztánban hét helyen támadtak egyszerre a múlt hónapban, ezt pedig 20 ezer emberrel lehetetlenség lett volna kivitelezni. Husszein állítását a bagdadi Nemzetbiztonsági Tanácsadó Hivatal egy korábbi tanulmánya is megerősíti, amely megállapította, hogy ha egy körzetbe 100 dzsihádista bevonul, akkor ott rövid idő alatt ötszörösével vagy tízszeresével növelik a létszámukat.
A kurd vezető arról is beszámolt, hogy haderejüket, a pesmergát a harcok során meglepte, hogy az Iszlám Állam fegyveresei mennyire képzettek és fegyelmezettek. Rendkívül gyorsan megtanulták, hogyan használják azokat az amerikai fegyvereket, amelyeket Moszul eleste után zsákmányoltak. Az orosz gyártmányú katonai eszközök sem jelentettek problémát nekik, amelyek Szíriában kerültek a kezükre. Feltehetőleg több egykori iraki és szíriai katona harcolhat az oldalukon, akiknek „szaktudását” a leghatékonyabban hasznosította a terrorcsoport.
Az Iszlám Állam elleni fellépés során az Egyesült Államok egyik fontos célkitűzése, hogy a szunnita törzsek is felsorakozzanak a dzsihádistákkal szemben. Husszein azonban úgy véli, az amerikaiaknak rendkívül nehéz lesz megismételniük 2006 és 2008 közötti sikereiket, amikor sok szunnitát az al-Kaida ellen tudtak fordítani. Akkoriban ugyanis 150 ezer amerikai katona garantálta azoknak a törzsi vezetőknek a biztonságát, akik szembeszálltak a terrorszervezettel. Most nincs meg ez a védelem, és az Iszlám Állam kegyetlenül megtorol minden ellenállást. Anbár tartományban Albu Nimr törzsének 500 tagját mészárolták le, mert fellázadtak ellenük. Úgy tűnik, az elrettentés megteszi a hatását: Husszein összességében nem lát meggyőző jelet arra, hogy a szunnita arabok hajlandóak lennének erőteljesebben fellépni a dzsihádistákkal szemben, még akkor sem, ha nincs ínyükre az uralmuk.
A kurdok az iraki hadseregtől sem várnak komoly eredményeket, mert egy professzionális hadsereg felépítése időbe telik. Nem túl biztató az sem, hogy Husszein szerint a Bagdadot védők főként síita milíciákból állnak, akik hasonló ideológiai szenvedélyre és vallási gyűlölködésre képesek, mint az Iszlám Állam.
Lopott Kegytárgyakkal a dzsihádért