Nemcsak a terrorizmus intenzitása nő, hanem az elterjedtsége is, amit az is bizonyít, hogy csak az elmúlt évben közel tízezer terrortámadásra került sor, ez 2012-höz képest 44 százalékos növekedés, míg a merényletekben elhunyt áldozatok száma 61 százalékkal nőtt – állapítja meg a Globális Terrorizmus Index (GTI), amelyet az Institute for Economics and Peace (Gazdaságért és Békéért Intézet) készített az amerikai Globális Terrorizmus Adatbázis alapján. A trendek növekedéséért elsősorban négy terrorcsoport felelős: az Iszlám Állam, a Boko Haram, az al-Kaida és a tálibok. A jelentés szerint közös tulajdonsága ezeknek a szervezeteknek, hogy mindegyik a „vahabita iszlám szélsőséges értelmezésén alapuló vallási ideológiák különböző változatait” használja a céljai meghatározásához, illetve eléréséhez.
A GTI szerint az ellenszer a szélsőséges iszlamista szervezetek ellen az, ha maguk a „szunnita muszlim államok” harcolnak a radikalizmus ellen, méghozzá a „szunnita teológia mérsékelt formáinak” segítségével. A jelentés azonban azt is hangsúlyozza, hogy a terrorizmusnak nem kizárólag vallási okai vannak, amit az is bizonyít, hogy olyan „békés muszlim többségű országok”, mint Katar, az Egyesült Arab Emirátusok vagy Kuvait, nem érintettek a terrorizmusban.
Azt viszont nem említi a jelentés, hogy bár ezekben az államokban valóban nem történnek robbantásos merényletek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kötődnének a terrorizmushoz. Éppen ellenkezőleg: Katar köztudottan az egyik legnagyobb pénzügyi támogatója a Hamasz palesztin terrorszervezetnek, sőt a GTI arra is fényt derített, hogy a Perzsa-öböl menti államokból is több tucatnyian csatlakoztak az Iszlám Állam (IÁ) fegyvereseihez (Rakéták után segélylicit. Hetek, 2014. október 17.).
Az Iszlám Államnak a GTI becslése szerint maximum 31 500 tagja van, és a külföldiek legtöbbje a környező közel-keleti országokból érkezett, de Oroszországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból, Belgiumból és Németországból is több százan harcolnak köztük. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a brutális kegyetlenkedéseiről elhíresült IÁ került a figyelem középpontjába, mégis a Boko Haram követte el a legpusztítóbb merényletet 2013-ban: Nigériában több mint száznegyvenen vesztették életüket terrortámadásokban.
A jelentés azt is feltárta, hogy a terrorizmust leginkább ösztönző tényezők többek között a gyenge államhatalom, a korrupt kormányzat, a szélsőséges ideológiák, a társadalmi igazságtalanság, a hatalmi egyenlőtlenségek, illetve a vallási vagy etnikai diszkrimináció. Nem meglepő tehát, hogy a terrorizmustól leg-inkább sújtott öt állam: Irak, Afganisztán, Pakisztán, Szíria és Nigéria, hiszen a Közel-Keleten évek óta tartó polgárháború miatti hatalmi vákuumot kihasználhatták különböző radikális csoportok a befolyásuk kiterjesztésére. Érdekes tény, hogy míg Irakban elsősorban a civil lakosságot támadták a merényletekben, Afganisztánban inkább a rendőrök voltak veszélynek kitéve.
A GTI szerint a régió további destabilizációja várható az Iszlám Állam terjeszkedése miatt, ami Jordániára, Libanonra, Izraelre és Dél-Törökországra is kihatással lesz. Magyarország azonban bizakodva tekinthet a jövőbe, ugyanis a világ 162 országát vizsgáló tanulmányból az is kiderül, hogy hazánk a 116. helyezett a listán, alacsony fenyegetettségi besorolással.
2014. 11. 21. (XVIII/47)
