hetilap

Az ukrán kormányzat egyébként, valóban úgy tűnik, lemond a szeparatisták fennhatósága alatt lévő területekről, hiszen megvonja az állami finanszírozást a térségtől: sem nyugdíjakat, sem egyéb szociális ellátást nem folyósítanak az oroszbarát területeknek. Így a térség tulajdonképpen teljes egészében a humanitárius segítségre kell hogy hagyatkozzon, hiszen a gazdaság a harci cselekmények miatt alig-alig működik: akinek még van munkahelye, sokszor ételért vagy termékekért cserébe dolgozik. Az orosz sajtó szerint egyértelmű, hogy az ukrán kormány „szociális genocídiumot” hajt végre saját lakossága ellen, Putyin is kifejezte meglepődését: nem érti, miért mond le az ukrán kormány saját polgárairól, és taszítja el őket. Ugyanakkor Ukrajnában a lakosság nagy része támogatja a lépést, és úgy gondolják, ha a régió képes hadsereget fenntartani, sőt egyre nagyobb mértékben felfegyverezni, akkor saját gazdaságát és szociális szféráját is szervezze meg. Amennyiben magukat Kijevtől független „népköztársaságnak” tartják, a szociális ellátórendszer finanszírozását is oldják meg. Az elszakadni kívánó régiók saját fizetőeszköz bevezetését is tervbe vették, a novorosszijai rubel értékét pedig Pavel Gubarev, a szeparatisták egyik vezetője szerint a régióban előállított energiához kellene igazítani, mivel más forrás nem áll rendelkezésre. A sajtótájékoztatón, melyet a novorosszijai rubel bejelentése kapcsán tartott, Gubarev újságírói felvetésre közölte, hogy Dél-Oszétiától és Abháziától eltérően nem rubelt kívánnak bevezetni, mert az most spekulánsok támadása alatt van.
A rubel elleni spekulációkra Putyin elnök is utalt korábban, és bejelentette, hogy a rubel gyengülésének nincs fundamentális alapja, sőt, a dollárban értékesített olaj miatt még jól is jön az orosz gazdaságnak a fizetőeszköz gyengülése. Putyin elnök, aki Ausztráliába, a G20-as csúcsra úgy érkezett meg, hogy előtte az ausztrál partok közelében az orosz csendes-óceáni flotta hadihajói cirkáltak, az egész találkozó idején magabiztos vezetőként lépett fel. David Cameron brit miniszterelnök – Leonyid Bersidszkij, a Bloomberg újságírója szerint – meg is jegyezte: ő nem tartotta fontosnak, hogy hadihajót hozzon magával. Az újságíró szerint egyébként az egész csúcsra jellemző volt, hogy az orosz elnököt leckéztetni próbálták. Tony Abbott ausztrál kormányfő, akitől azt várták, hogy a maláj légitársaság gépének lelövése miatt – amelyben 38 ausztrál állampolgár halt meg – kérdőre vonja majd az orosz elnököt, csak egy hivatalnokot küldött az elnök fogadására a repülőtérre, a hivatalos fotózáson pedig Putyint a szélre állították. A Bloomberg szerint ez a „gyerekes” viselkedés a nyugati vezetők részéről kontraproduktív lehet, és inkább erősíti a nyugatellenességet és Putyin népszerűségét hazájában.
Ugyanakkor a Los Angeles Times tudósítója megemlítette a milánói EU–orosz csúcsot, ahol Putyin négy órát várakoztatta Merkel kancellárt, jelezve, hogy a diplomácia szabályait a maga módján kívánja értelmezni. Oroszország és a Nyugat kapcsolatának elmérgesedését egyébként az oroszok szerint a Nyugat váltotta ki azzal, hogy felrúgta azt a megállapodást, amelyet a berlini fal leomlása előtt kötöttek az akkori kétpólusú világ vezető hatalmai. Akkor a Nyugat elkötelezte magát: ha az oroszok nem akadályozzák a berlini fal lebontását, a NATO nem terjeszkedik az egykori orosz birodalom területén. Az EU terjeszkedése és ezzel együtt a NATO kiszélesítése azonban mélyen érintette az orosz érdekszférát, így Putyin bejelentette, hogy nem hajlandóak tovább eltűrni geopolitikai érdekeik sérelmét, hanem megvédik országukat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek