Azt az első forduló előtt is lehetett már látni, hogy az erdélyi megyékben Klaus Johannis nagyszebeni polgármester szerzi majd meg a legtöbb szavazatot, míg Victor Ponta a Kárpátokon túl szerzi szavazatai többségét. A korábbi elnökválasztásokon is ez volt a tendencia, a baloldal rendre a keleti és déli, vagyis a Kárpátokon túli megyékben, míg a jobboldali formáció a nyugati és erdélyi megyékben diadalmaskodott – ettől a trendtől most sem tért el a választói akarat. Erdélyen belül kivételt jelent Hunyad és Krassó-Szörény megye, ahol meglepetésre Victor Ponta szerzett több voksot, némi előnyre téve szert riválisával szemben. Ennek okát a román sajtó abban látja, hogy az említett megyék több szálon kötődnek a Kárpátokon túli részekhez, valamint erre magas az ipari népesség aránya; de azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi kormánypártok jelöltje vonzóbb az ott élők számára, mint az általuk csak polgármesterként ismert jobboldali jelölt.
Választási szempontból Erdélyben egy tömböt képez a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megye. Ott Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje végzett az első helyen, Johannis Kovásznában a második helyre szorult, Hargitában pedig a harmadik helyen végzett csupán. Meglepetésre a Kárpátokon túli megyékben győztes Ponta a fővárost nem tudta megnyerni, Bukarestben Johannis győzött. A politikai inga, úgy tűnik, két év baloldali kormányzás és sikerpropaganda után visszalendült a jobboldalra Románia fővárosában.
A kampány a második forduló előtt is tartogatott azonban meglepetéseket – elsősorban az RMDSZ elnökének bejelentését. „Mindenki szavazzon saját belátása szerint, a magyar választók felnőtt emberek, akik képesek döntést hozni” – ismertette a Szövetségi Állandó Tanács döntését Kelemen Hunor szövetségi elnök november 6-án délután. Az RMDSZ elnöke a döntéssel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, nem támogathatják Klaus Johannist, hiszen az ACL jelöltje egyrészt nem is óhajt tárgyalni a támogatásról, másrészt negatívan viszonyult a magyarság igényeihez.
A jobboldal jelöltje lényegében nem kereste és nem is vette fel a kapcsolatot a szövetséggel. Az elnök leszögezte: az RMDSZ a kormányzás stabilitását tartja fontosnak az erdélyi magyarság érdekében, amiben Victor Ponta korrekt és megbízható partnernek bizonyult az elmúlt időszakban. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy ő volt az, aki 2012-ben kiállt az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett, emellett Călin Popescu-Tăriceanu várható szerepvállalását is jó döntésnek tartja, aki, ha Victor Ponta győz, az elnökké előlépő miniszterelnök helyébe lép. Kelemen Hunor szerint ennek ellenére nem támogathatják Pontát sem, mivel a baloldali koalíció egyik tagpártjával, az UNPR-vel szövetkező Corneliu Vadim Tudorral egy pillanatig sem tudnak egy oldalon lenni, még akkor sem, ha a nacionalista politikus nem a PSD-vel, azaz Ponta pártjával kötött egyezséget. „Vadim Tudor olyan szélsőséges politikus, akivel semmilyen szinten nem szabad egy platformra helyezkedni” – mondta Kelemen Hunor.
A választások első fordulóját értékelve Kelemen sajnálatát fejezte ki, amiért a magyar választók alacsonyabb számban járultak az urnákhoz, mint az általában történni szokott az elnökválasztásokon. Az eredmények azt mutatják, hogy a két magyar politikai szervezetnek a magyarságon belüli támogatottsága változatlan: a magyarok 14 százaléka szavazott Szilágyi Zsoltra, az EMNP jelöltjére, míg 86 százalék az RMDSZ jelöltjére adta le voksát. Kelemen Hunor úgy véli, a szövetség üzenete eljutott a magyarokhoz, és megértik döntésük lényegét.
2014. 11. 21. (XVIII/47)
