Andrew White anglikán lelkész (kis képünkön) egyike a maroknyi keresztény szolgálónak, akik hosszabb ideig Irakban mertek maradni az Iszlám Állam térhódítása és kegyetlenkedése óta. A férfi az Orthodox Christian Networknek adott interjújában nyilatkozott először arról, hogyan űzték ki az Iszlám Állam terroristái a szeme láttára a keresztényeket Irakból. Elmondása szerint a bagdadi keresztények a bombázások és merényletek elől először ősi városukba, Ninivébe menekültek, biztonságot remélve. Egy napon azonban itt is megjelentek a terroristák hírhedt fekete zászlóikkal, és elkezdték gyilkolni a keresztényeket. White szerint rengeteg embert mészároltak le, voltak teljes családok, akiket egyszerűen félbevágtak a dzsihádisták.
A lelkész beszámolt egy másik brutális esetről, amikor egy iszlamista nyíltan választás elé állított egy felnőtt keresztény férfit: vagy utánamondja azokat a szavakat, amelyekkel megtagadja bibliai hitét és áttér az iszlámra, vagy ott helyben megöli gyermekeit. Az apa végül megmentette gyermekei életét, de az eset után azonnal felhívta White-ot, és kétségbeesetten azt kérdezte tőle, hogy vajon Jézus meggyűlölte-e őt, amiért megtagadta. A lelkész erre azt a válasz adta: Jézus szeret téged, és örökké szeretni fog.
Egy hasonló esetben azonban a bátor keresztény gyermekeknek szó szerint mártírhalált kellett halniuk. White beszámolója szerint a terroristák sorba állították a fiatalokat, és felszólították őket, hogy mondják utánuk a szöveget, amellyel muzulmánokká válnak. Négyen közülük – mindegyikük 15 év alatti volt – kiálltak a sorból, és kijelentették, hogy Jézust szeretik, mert ő mindig velük volt. A terroristák ott és azonnal levágták mindegyikőjük fejét.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »