Basescu távozásával új korszak nyílhat az államelnök és a mindenkori kormányok párbeszédében, amelyet az elmúlt években az állandó konfliktus és a merev szembenállás jellemzett – mondja lapunknak Kolumbán Gábor politológus. Az új elnök eddigi egyetlen hivatalosnak mondható megnyilvánulása szerint a legfontosabb célja egy új nemzeti egység megteremtése, amelyet minden politikai párt figyelmébe ajánlott. Johannis a nemzeti ünnepen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Romániának olyan nemzeti célokra van szüksége, mint pozíciójának erősítése Európában, a régiók közötti különbségek csökkentése, Európához való csatlakozás az infrastrukturális hálózaton keresztül, az oktatás színvonalának javítása és a közintézmények megreformálása. „E feladatok teljesítéséhez mindenekelőtt a bizalom újrafelfedezése szükséges, ami talán az elmúlt időszakban a legkevésbé jellemezte a román politikai viszonyokat” – fejtette ki a vasárnap hivatalba lépő elnök. Kolumbán szerint Johannist egy olyan új választói réteg emelte fel a pozíciójába, amelynek nem elég a nacionalista szózatok hangoztatása, hanem valós fejlődést akar látni.
A választók között egyfajta korszakváltás zajlik, ma már egyre több a Nyugatot ismerő, ott élt vagy élő román szavazó, akiknek fontos, hogy mi zajlik a román közéletben, merre tart az ország. Nagy Árpád kolozsvári politológus szerint az új elnök valóban komolyan gondolja a változtatásokat. Klaus Johannis néhány mondatban bemutatta elképzeléseit az elnöki feladatokról, amikor az alkotmánybírói testület véglegesítette az elnökválasztás eredményét. „Az alkotmány betűjét és szellemiségét betartó elnök leszek” – ígérte, nyilvánvalóan bírálva azt a módot, ahogyan Traian Basescu gyakorolta a mandátumát.
Nagy Árpád szerint ezek a mondatok azt jelentik, az új elnök leszámol Basescu gyakorlatával. A kolozsvári politológus úgy véli, Klaus Johannis tisztában van a választói akarattal, amelynek ő minden tekintetben meg akar felelni. Johannis véleménye szerint huszonöt évvel a forradalom után lezárult egy fejezet, és a román választók világosan azt üzenték: „Állj, kezdjük elölről!” Természetesen tisztában van azzal, hogy nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az országot, és lépésről lépésre kíván haladni azon az úton, amely egy „erős és virágzó Románia felépítéséhez” vezet.
Traian Basescu a Johannis által neki címzett, burkolt bírálatot azzal hárította el, hogy néha az államfőnek el kell mennie az alkotmányosság határáig ahhoz, hogy a helyes úton tartsa az országot, mert tapasztalata szerint mindig is jelen voltak az országban „a visszarendeződés csírái”. Nagy Árpád ugyanakkor a leköszönő elnök szavaiban már a politikai jövőjének csíráit is felfedezte: amikor Basescu úgy fogalmazott egy interjúban, hogy nem szerette volna úgy befejezni mandátumát, hogy „a baloldal uralja az összes állami intézményt”, arról a szándékáról is beszélt, hogy nincs vége a Ponta és a baloldal elleni küzdelmének. Nagy Árpád szerint a leköszönő elnöknek még meg kell vívnia csatáját az ügyészséggel az ellene folyó, elnöki tevékenysége miatt félbehagyott vizsgálatokban, mégsem lenne meglepve senki az országban, ha Basescu 2016-ban újra megjelenne a politikai színtéren.
Klaus Johannis megválasztott államfőtől elemzők szerint Washington és Brüsszel iránt elkötelezett, de főleg Berlinre figyelő külpolitikai irány várható. Bár a volt elnök is elkötelezett euroatlanti politikus volt, de Washingtonban és Brüsszelben megkönnyebbüléssel fogadták Klaus Johannis elnökké választását, mivel sokan attól tartottak, hogy Ponta államfőként Moszkva felé közelít majd. Bukarestben az államfőnek fontos szerepe van a diplomáciai irány kialakításában, az utóbbi években rendszeresen Basescu képviselte Romániát az uniós csúcstalálkozókon. A német nemzetiségű új államfő megválasztását követően közölte: folytatni fogja a román külpolitika alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíteni fogja Romániának a NATO-ban és az EU-ban elfoglalt helyét és szerepét.
2014. 12. 19. (XVIII/51)
