Míg a nyáron az orosz átlagpolgár a nyugati szankciókból semmit nem érzett, azok hatása egyre inkább észrevehető a hétköznapi életben. Az infláció mintegy 10 százalékos mértékű, ami egyfelől az élelmiszerek drágulásából, másrészt az importtermékek árának emelkedéséből adódik. Ezen egyelőre az sem javít, hogy a kőolajtermékek exportja – a rubel gyengülése miatt – mintegy 30-40 százalékkal nagyobb bevételt eredményez; az olajár szintén 30-40 százalékos esése ezt a hatást teljes mértékben kioltja.
Noha az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium és a pénzügyminisztérium jövő évi becslései nagymértékben eltérnek egymástól a válság költségvetésre gyakorolt hatását illetően, abban minden szakértő megegyezik, hogy az orosz gazdaság jövőre visszaesik. Bár Putyin elnök célul tűzte ki az infláció 4 százalékos szintre csökkentését, és a gazdasági növekedés olcsó hitelekkel való beindítását, az intézményrendszer elmaradottsága és az óriási korrupció miatt ez legkorábban 6-7 év múlva teljesíthető cél. A Világbank Oroszországra kiadott előrejelzése szerint a gazdasági növekedés visszaesése 0,7 százalék körüli lesz, pesszimistább forgatókönyv szerint azonban – 70 dolláros olajár esetén – ez akár a 1,5 százalékot is elérheti. 2009 óta először a fogyasztás csökkenését várják az elemzők, és a befektetési célú tőke érkezése az országba előreláthatólag visszaesik.
A külföldi befektetések egyébként már harmadik éve csökkennek, ami nem írható egyértelműen a nyugati szankciók rovására, hanem ennek oka az orosz gazdaság általános jellemzőire vezethető vissza: a bizonytalanságra, a korrupcióra, az orosz társaságok külföldi pénzpiacokhoz való korlátozott hozzáférésére és a csökkenő keresletre. Ez természetesen az adóbevételek csökkenéséhez és elbocsátásokhoz is vezet. Mindemellett Oroszországban elkezdődött egy egészségügyi reform is, és a korábban Magyarországon megszokotthoz hasonlóan ez megszorítást, leépítést és kórházbezárásokat jelent, valamint egészségügyi dolgozók elbocsátását. Emiatt országszerte – és különösen Moszkvában – már többezres tüntetések voltak.
Mihail Kaszjanov korábbi orosz miniszterelnök szerint az orosz gazdaság fekete lyuk felé halad. A Novaja Gazetában közölt véleménye szerint nem az 1998-as válsághoz hasonló összeomlás várható, hanem mintegy két évig elhúzódó agónia: a problémák halmozódni fognak és kimerítik az ország pénzügyi forrásait, a költségvetés forrásait, a bankrendszert; és a most még működő gazdaság már nem lesz képes teljesíteni Putyin szociális vállalásait, azaz a hatalom és a polgárok közötti szerződésnek nem fog tudni eleget tenni. Vagyis a nyugdíjakat, a fizetéseket, a hadsereg és speciális szolgálatok finanszírozását nem tudja majd teljesíteni, és ezért kapkod, és hibákat követ el. Kaszjanov szerint Putyin azzal zsarolja a Nyugatot, hogy Kína felé orientálódik, vagy a Déli Áramlat építését abbahagyja, így próbálja rávenni Európát a szankciók enyhítésére. A magyar kormány lépéséhez hasonlóan államosítja a magánnyugdíj-megtakarításokat, vagy éppen vagyoni jellegű adókat vet ki az ingatlantulajdonra – ezek a lépések azonban csak a bevételnövelést szolgálják, hosszú távú hatásuk nem lesz. Ezzel szemben Kaszjanov a saját intézkedéseit így írta le: könnyített a vállalkozásokat terhelő adminisztráción, megszüntette az eladást terhelő adókat, levitte az áfát, ezzel 6-7 százalékos gazdasági növekedést ért el, 25 dolláros hordónkénti olajár mellett is. Ami jelenleg Oroszországban van, az a „barátok kapitalizmusa”, ami most válik működésképtelenné. A szankciók és az ukrán helyzet mindezt csak felerősítik.
2014. 12. 12. (XVIII/50)
