hetilap

Fethullah Gülen török iszlám hitszónok, a Hizmet mozgalom vezetője volt Recep Tayyip Erdogan legnagyobb szövetségese és támogatója, aki kiterjedt hálózatával segítette az elnök hatalomra kerülését 2002-ben. A jelenleg is önkéntes amerikai száműzetésben élő Gülen és mozgalma ellen irányulnak a legutóbbi összehangolt razziák. Gülent korábban egy hangfelvétel alapján azzal vádolták, hogy Törökország szekuláris államberendezkedését kívánja aláásni – később azonban felmentették a vádak alól.
A Hizmet mozgalomnak egyébként több millió követője van százötven országban, és befolyásuk a törökországi rendőrségre és médiára is kiterjed, sőt magas színvonalú magániskoláik is kiterjedt hálózatot alkotnak. A Törökország második legbefolyásosabb emberének tartott Gülen és Erdogan elnök között akkor újultak ki az ellenségeskedések, amikor szinte pontosan egy éve kipattant az ország történetének legnagyobb korrupciós botránya, mely miatt a kormányból négy miniszternek is távoznia kellett. Akkor Erdogan majdnem megbukott, azonban sikerült ellentámadást indítania a „belső ellenség” ellen. Állítólag ugyanis Gülen követői – köztük rendőrök és ügyészek – próbálták a nyomozásokkal eltávolítani őt a hatalomból.
A mostani letartóztatások során legkevesebb huszonnégy médiaszakembert vettek őrizetbe, akik között vannak producerek és forgatókönyvírók is. Ők olyan szappanoperákon dolgoztak, melyek közül az egyik egy terrorellenes egységről szól, a másik pedig egy Délkelet-Törökországban történő kurd lázadás eseményeit dolgozza fel.
A legnagyobb felháborodást azonban minden bizonnyal a Törökország legnagyobb napilapjánál, a Zamannál történt letartóztatások okozták. A főszerkesztő, Ekrem Dumanli elleni rendőrségi akciót viszont meghiúsították az épület előtt tüntetők, akik „a szabad sajtót nem lehet elhallgattatni” feliratú transzparensekkel tiltakoztak. A helyzet érdekessége, hogy a tüntetők onnan értesültek a Zaman ellen tervezett razziáról, hogy egy Twitter-felhasználó belső információkat szivárogtatott ki a hatóság tervezett akcióiról. Végül azonban nem sikerült meg­védeni a főszerkesztőt, ugyanis a rendőrség később visszatért a helyszínre. Dumanli rögtönzött beszé-dében így reagált: „Azok féljenek, akik bűncselekményt követtek el. Mi nem félünk.” A fogvatartottakat, akik állítólag Gülen-közeli médiumokban dolgoznak, „fegyveres terrorszervezet alapításával és irányításával” vádolják, melynek az a célja, hogy átvegye az irányítást az állam felett. Erdogan a letartóztatások kapcsán hozzátette: „Bárki is áll mellette és mögötte, le fogjuk rombolni ezt a hálózatot.”
Az Európai Unió és több emberi jogi szervezet is élesen bírálta Erdogan lépését, akinek hatalomra kerülése óta Törökország lett az újságírók bebörtönzésében élen járó állam. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bírálta Erdogant, aki „szembemegy azokkal az európai értékekkel és elvekkel, amelyeknek Törökország a részese kíván lenni”. Az Európai Unió amiatt is figyelmeztetett, hogy egy ország csak akkor válhat tagállammá, ha az alapvető jogokat mindenki számára biztosítja.
A közlemény után valóságos nyilatkozatháború vette kezdetét, ugyanis a török elnök kijelentette: „Mit tud [Európa] ezekről az akciókról, ami alapján kompetensnek érzi magát, hogy ilyen megjegyzéseket tegyen? Az EU foglalkozzon a saját dolgával, és tartsa meg a véleményét magának! Nem érdekel bennünket, mit mond az EU, és hogy vajon elfogad-e minket tagnak vagy sem.” Mogherini egyébként mindössze egy héttel a letartóztatások előtt járt Törökországban, és elmondása szerint „nagyon meglepődött”, hogy a „konstruktív” tárgyalások után ez történt. A kritikusok sorát Angela Merkel német kancellár is gyarapította, aki szerint „Törökországnak saját érdeke, hogy eloszlasson minden kétséget az alapvető demokratikus elvek iránti elkötelezettségével kapcsolatban”. A Nemzetközi Újságíró Szövetség is aggodalmát fejezte ki „a sajtószabadság és a török demokrácia elleni támadás” miatt.
Erdogan a bírálatok ellenére jelezte, hogy folytatódni fognak a letartóztatások, mivel az állami intézményeket és az igazságszolgáltatást is meg akarja „tisztítani az árulóktól”. „Ez a folyamat az új Törökország magjainak az elvetése” – tette hozzá az elnök. A nyilatkozatok nyomán az amúgy is gyengélkedő líra árfolyama rekordmértékben zuhant a dollárral szemben, és amennyiben a razziák valóban folytatódnak, a feszültségek tovább gyengíthetik a török gazdaságot.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek