Barack Obama régi álma teljesedhet be, ha a márciusi választáson Benjamin Netanjahu nem kap negyedszer is bizalmat a szavazóktól. Az elnöknek köztudottan feszült a kapcsolata az izraeli miniszterelnökkel, akit első számú felelősnek tart az amerikai békekezdeményezések kudarcáért. A The Daily Beast című lap elemzése szerint az amerikai adminisztráció abban bízik, hogy egy új izraeli vezetővel még megmenthető lenne a Nobel-békedíjas Obama közel-keleti teljesítménye.
A lap azonban óva int attól, hogy Washington megpróbáljon közvetlenül beavatkozni a választásokba. Emlékeztetnek rá, hogy ez eddig többször a visszájára sült el, mint például 1996-ban, amikor Bill Clinton a Közel-Keletre utazott, hogy egy rögtönzött békecsúcs keretében megpróbálja megmenteni Simon Pereszt, aki Rabin meggyilkolása után ügyvezető miniszterelnökként indult Netanjahuval szemben. Az izraeli választók megtapsolták Clintont, aki Jeruzsálemben könnyezve búcsúzott Rabintól („Sálom, háver”), majd elmentek és Netanjahura szavaztak. Clinton 2000 de-cemberében, elnöksége utolsó heteiben is felsült, amikor Izraelbe repült, hogy megpróbáljon békeegyezményt kicsikarni Ehud Barak és Jasszer Arafat között. A misszió sikertelen volt, és 2001 februárjában Ariel Saron lett az új miniszterelnök.
Az Obama–Kerry páros személyes ellenszenvétől eltekintve azonban az Egyesült Államok még mindig Izrael legfontosabb védelmezőjének számít, Kanadával együtt. Ez a két ország állt ki egyedül – két másik csendes-óceáni mikroállammal együtt – december elején az ENSZ Közgyűlésben Izrael mellett, ahol 161 tagállam megszavazta az „atomfegyvermentes Közel-Kelet” megteremtéséről szóló határozatot. (A képviselőházban továbbra is egyértelmű Izrael támogatása, és a januártól republikánus többségű szenátus miatt ez inkább erősödni fog a közeljövőben.) A nem kötelező érvényű ENSZ-döntés egyértelműen az izraeli nukleáris védőpajzs felszámolását célozza. A népszerű „atomstop” kezdeményezés ugyanakkor nem érinti az agresszív, nyíltan más országok, elsősorban Izrael elpusztítására törekvő iráni nukleáris programot, miközben Izraelt megfosztaná az elrettentés lehetőségétől. (A zsidó állam kötelezettséget vállalt arra, hogy nem fenyeget másokat, és semmilyen körülmények között nem vet be elsőként atomfegyvert.) A elsöprő, 161–5 arányú szavazás (18 tartózkodás mellett) azt jelzi, hogy Izraelt immár nemcsak a hagyományos arab lobbi akarja megleckéztetni, hanem szinte az egész világ.
2014. 12. 12. (XVIII/50)
