A The Guardian Online vezércikke szerint a „görög dráma a legkritikusabb 48 óráját éli most”, és minden bizonnyal nem tévednek. Az első számú tét továbbra is az a 7,2 milliárd euró, ami a június végén kifutó mentőcsomagból még hátra van. Ezt a pénzt eddig Athén az elégtelen reformjavaslatok miatt nem kaphatta meg. Az öt éve húzódó folyamatot az utóbbi hónapokban számos parttalan vita és időhúzás jellemezte. Legutóbb pedig az is csak súlyosbította a helyzetet, hogy Athén véletlenül rossz dokumentumot küldött meg előzetesen a hétfői tárgyalásokra. Habár a kavarodás miatt a „Eurogroup tagjai nem tudtak felkészülni a tanácskozásra”, a találkozó mégis kvázi pozitívan zárult. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanis ez a „11. órában beadott görög javaslat” végre „jelentős lépést” tett a megegyezés irányába, mégpedig a „következő napokon belül”. „Meg vagyok győződve róla, hogy a hét folyamán létrejön a végső megállapodás, már csak azért is, mert a héten muszáj erre megoldást találnunk” – tette hozzá.
A görög kormány most – minden előbbit korrigálandó – a következőket ajánlotta: a nyugdíjkorhatárt fokozatosan 67 évre emelik, és ezzel párhuzamosan csökkentik a kedvezmények számát is. Továbbá, a legmagasabb áfakulcs 23 százalék lesz, míg az alapvető élelmiszereké és az energiahordozóké 13, a gyógyszereké és a könyveké pedig 6 százalék. Ezen kívül különadóval sújtják az 500 ezer eurós bevételt meghaladó cégeket, és megsápolják a privát luxushajók, jachtok tulajdonosait is.
Ám sokak szerint, ha ehhez az összeghez most hozzá is jutnak, legfeljebb csak nyár végéig lesz elég pénzük, ősszel azonban megint kezdődhet minden elölről. Júniusban ugyanis 1,6 milliárd eurót, júliusban 3,9, augusztusban 3,5 milliárdot kellene visszafizetnie a görög kormánynak. Összességében a legnagyobb hitelezőjük az EFSF mentőprogram (63 százalék), majd a különféle kötvények (15,5), valamint az IMF (9,5) és az EKB, azaz az Európai Központi Bank (7). A görög hitelek legnagyobb részét ugyanis már nem a különböző államkötvények teszik ki, hanem „szuverén országhitelek”. Ezek arányát a tagországok GDP-je határozta meg, így a hitelek negyedét Németország állja. Utána következik Franciaország, Olaszország és Spanyolország. A hollandok például Görögország ötödik legnagyobb hitelezői a maguk 11,9 milliárd eurójával, ami – a helyi statisztikai hivatal honlapja szerint – egy holland lakosra vetítve fejenként 700 euró.
2015. 06. 26. (XIX/26)
