hetilap

Jelenleg úgy tűnik, hogy Koreába május végén egy Szaúd-Arábiából hazaérkező férfi vitte be a vírust, aki már az utazás során rosszul érezte magát. Panaszaival két rendelőintézetben és kórházban is járt, ahol többeket, köztük egészségügyi alkalmazottakat is megfertőzhetett. Orvosai tanácsa ellenére Koreából Kínába folytatta útját, ahol, miután 29-én azonosították a közel-keleti eredetű MERS (Middle East Respiratory Syndrome, azaz közel-keleti légúti szindróma)-vírust, karanténba helyezték. Június közepéig több mint 5500 MERS-fertőzött beteggel kontaktusba került személyt azonosítottak Dél-Koreában, akiknek nagy része otthoni megfigyelés alatt áll, míg közel 350 személyt helyeztek kórházi karanténba.  
A kórokozó 2012. szeptemberi felfedezése óta eddig csak a Közel-Keleten okozott kisebb járványokat, és a jelenlegi esetekkel is számolva összesen 1300 laboratóriumi módszerekkel azonosított fertőzést regisztrált a WHO világszerte.  A korábbi járványokhoz képest Koreában jelenleg sokkal gyorsabban terjed, aminek oka minden bizonnyal az ország nagy népsűrűsége miatti zsúfolt kórházak és várótermek. Eddig közel 70 egészségügyi intézményben fogadtak beteg személyt a vírus azonosítását megelőzően, és tíznél több kórházban kezelnek MERS-fertőzötteket.  Az egyik szöuli kórházat átmenetileg be is kellett zárni, itt hetvennél is több, a vírus által okozott atípusos tüdőgyulladásban szenvedő beteget kezeltek. Egy ápoló ugyanis még két nappal az után is dolgozott, hogy a fertőzés tüneteit észlelte magán, és ez idő alatt közel 200 emberrel került kapcsolatba. A legutóbbi adatok szerint 14 egészségügyi alkalmazott betegedett meg, ami közel 10 százalékos, magas fertőzési arány. A halálos áldozatok között szerepel egy mentőautó sofőrje is, aki a betegek szállítása közben kapta el a MERS-fertőzést.
A MERS-vírus egyébként a Távol-Keleten 2003-ban szintén heveny lefolyású atípusos járványos tüdőgyulladás okozó SARS-vírus rokona. Mindkettő a koronavírusok családjába tartozó kórokozó, amely magas lázzal, hidegrázással, influenzaszerű tünetekkel, légzési nehézséggel járó, sok esetben halálos kimenetelű tüdőgyulladást okoz. A MERS, amely valószínűleg a tevékben honos, és elsősorban bennük okoz teveinfluenzának nevezett fertőzést, emberre terjedve az esetek közel 40 százalékában halálos. Az első esetet 2012-ben Szaúd-Arábiából jelentették, de a vírus viszonylag gyorsan megjelent a környező arab országokban, mint például Jordániában és Katarban. Máig Kínán és Dél-Koreán kívül elsősorban Malajziában és a Fülöp-szigeteken okozott fertőzést.
Európába tavaly májusi első megjelenése óta eddig minden esetben a Közel-Keletről érkezett a vírus. Hollandiában két, mekkai és medinai zarándokútról visszaérkezett férfit diagnosztizáltak MERS-fertőzöttként. Ugyancsak tavaly májusban egy, szintén Szaúd-Arábiából Londonon keresztül Amerikába repülő férfi a tengerentúlra is eljuttatta a vírust. Szeptemberben egy Katarból érkező nőnél Ausztriában mutatták ki a MERS kórokozóját. Június elején pedig Németországban hunyt el egy hatvanöt éves férfi, aki az Egyesült Arab Emirátusokban valószínűleg egy élőállatvásárban kerülhetett kontaktusba beteg tevével. Egészségügyi szakértők szerint Európában az emberről emberre történő fertőzés kockázata alacsony, azonban a zsúfolt muzulmán zarándokhelyeken, különösen az évenkénti mekkai zarándoklat, a Haddzs idején magas. A Szaúd-Arábiába utazóknak viszont érdemes kerülni a tevelovaglást, ami az egyik leggyakoribb fertőzési lehetőség. A MERS terjedésének megelőzésére egy szaúdi fapados légitársaság, a Flynas óvintézkedéseket vezetett be, és utasainak fertőtlenítő kendőt biztosít, míg a fedélzetet vírus elleni spray-vel próbálja fertőtleníteni.
A WHO jelenlegi álláspontja szerint nincs szükség utazási korlátozásokra, de a vírus fertőzőképességére való tekintettel minden tagállam számára javasolja az akut fertőzések és különösen a rendellenes lefolyású esetek alapos kivizsgálását. Ez történt Szlovákiában, ahol egy koreai férfi influenzaszerű tünetei vetették fel a MERS-vírusfertőzés lehetőségét, azonban a háromszori negatív lelet miatt ezt elvetették. Jelenleg egy dél-koreai útjáról hazatért huszonhat éves cseh férfit vizsgálnak Prágában, aki lázzal és hidegrázással került kórházba.   
Annak ellenére, hogy a csaknem három éve felfedezett vírusról a kutatók rengeteg információval rendelkeznek, ami lehetővé tette volna, hogy ez idő alatt hatásos oltást fejlesszenek ki ellene, a mai napig nem került erre sor. A gyógyszergyárak ugyanis nem láttak benne üzletet, és nem gondolták, hogy a szórványos közel-keleti járványokat okozó vírus elleni vakcina előállítási költsége valaha is meg fog térülni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek