Az Ufában zajló, több tízmilliárd rubeles beruházással járó, tízezres létszámmal számoló rendezvények szervezői mintegy ezerfőnyi újságíró fogadására készültek fel. A hatalmas felhajtással előkészített csúcstalálkozó a következő prioritásokat fogalmazta meg:
– a nemzetközi béke és biztonság megerősítése és a BRICS-országok érdekeinek előmozdítása politikai-katonai téren (vagyis a NATO ellensúlyának kialakítása);
– a pénzügyi együttműködés elmélyítése és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági rendszer reformja (azaz az IMF és a Világbank ellensúlyaként egy fejlesztési bank és egy pénzügyi szervezet létrehozása),
– valamint a BRICS-országok kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak elmélyítése és a szociális téren történő együttműködés elősegítése.
Önmagában a fórum megszervezése, és a különböző területeken való együttműködés erősítése egyelőre nem képes a G7 gazdasági erejét ellensúlyozni, valamint az Egyesült Államok vezető szerepét megkérdőjelezni. Az eseménnyel párhuzamosan rendelkezik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) csúcstalálkozóját is, melynek Kína és Oroszország mellett szintén tagjai a volt közép-ázsiai szovjet köztársaságok.
Irán, a megfigyelő
A BRICS-országok képviselői az aktuális nemzetközi helyzetet is megvitatták a fórumon: többek között a szíriai krízist, az Iránnal kapcsolatos kérdéseket (utóbbi képviselői megfigyelőként vettek részt a fórumon, és a szervezet egyik fontos célja az Iránt érintő fegyverembargó feloldása, valamint nemzetközi elszigeteltségének megszüntetése), de a közel-keleti rendezés, az ukrán konfliktus és a görög válság, illetve az Iszlám Állam jelentette fenyegetés is a témák között szerepelt. Az orosz elnök a csúcstalálkozó ideje alatt 11 ország képviselőjével tart kétoldalú megbeszélést, többek között Irán és Kína vezetőivel is, de jelen voltak Pakisztán, India, Afganisztán és Kazahsztán első emberei is.
A legfontosabb azonban Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása, amely az energetikai együttműködés terén hozhat előrelépést: végre elindulhat a Szibéria Ereje gázvezeték építése, amely egyfelől a kínai gazdaság energiaéhségét elégítheti ki, másrészt az oroszoknak egyre fontosabb készpénzbevételt segíti elő. Emellett a kínaiak bevásárolnak orosz S-400-as rakétákból is, amelynek révén Kína valószínűleg hatékonyan oldhatja majd meg az Észak- és Dél-Kínai tengeren fennálló területi vitáit.
2015. 07. 10. (XIX/28)
