Az első „csődországi” reggel ugyan látványos pánik nélkül telt, ám az embereknek egyre inkább elegük van a nem olyan régen még hősként ünnepelt Alekszisz Ciprasz által képviselt politikából. Az elmúlt napokban tízezrek vonultak az utcára, hogy a most vasárnap tartandó népszavazást és ezzel együtt az „igen” választ előkészítsék az eurózónában maradásra, vagy esetleg, hogy a „nem” válasszal kifejezzék támogatásukat Ciprasz és kormánya reformoknak ellenálló hajthatatlansága mellett. Úgy tűnik, egyelőre nagy többségben vannak azok, akik nemmel szavaznának a hétvégi görög népszavazáson, vagyis elutasítanák az ország hitelezőinek megoldási javaslatait. A képhez azonban hozzátartozik, hogy ezt a közvélemény-kutatást még a hétfői bankbezárások előtt végezték, így a mintegy 54 százaléknyi nemmel szavazó és a 33 százaléknyi igenlő még nem tekinthető teljesen megbízható prognózisnak. Az utólagos, gyors korrekciók is azt mutatják, hogy az eurót és a reformokat elutasítók száma meredeken esett a történtek hatására. Nem csoda, hogy a csőd első napján, szerdán ezer bankfiók kinyitott. Habár itt csak azokat a nyugdíjasokat fogadták, akiknek nincs bankkártyájuk, és csak a pénztárakból juthatnak készpénzhez.
A helyzet sajnos hetek óta nem sokat változott. Ami új a folyamatban, hogy most először jött el úgy határidő kedd éjfélkor, hogy egy úgynevezett fejlett ország nem volt képes az IMF felé fennálló tartozásának eleget tenni, és ezzel olyan helyzetbe került, ami akár teljes csőddel is végződhet a számára. Az IMF és az Európai Unió sem akarja egyelőre a helyzetet államcsődnek nevezni, és mindenki inkább arra számít, hogy megoldás születik a problémára a közeljövőben. Christine Lagarde, az IMF vezetője arról beszélt, hogy ahelyett, hogy elindítanák a görögök kizárását a Nemzetközi Valutaalapból (ami egyébként legalább két évig nem jöhetne létre), inkább tárgyalnának, és az Európai Védelmi Mechanizmus (EFSF) – a legnagyobb hitelező – is csak bejelenti majd az igényét az általuk kölcsönadott 130 milliárd euróra, a behajtást azonban nem kezdik meg.
A válság kirobbanása óta folyamatosak a tüntetések, hétfőn például 13 ezren tüntettek Ciprasz mellett, szerdán pedig a SKAI hírcsatorna információi szerint 22 ezren vonultak utcára, hogy kifejezzék igényüket az eurózónában maradásra, és ezzel az akár igen fájdalmas reformokra is. A reformoktól való félelem ugyanis kerékkötője a megállapodásnak, és egyesek szerint könnyen megoldható lenne a kérdés, ha a kormány nem féltené ennyire saját népszerűségét. A jelek szerint ez így is, úgy is veszélybe került, a tartós és valós államcsőddel ugyanis nagy tömeg kerülne igen nehéz helyzetbe. Államcsődnél ugyanis nincsenek szociális kifizetések, nem kapnak pénzt a nyugdíjasok, illetve a közalkalmazottak, az emberek nem férnek hozzá a pénzükhöz a bankrendszerből, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) egyébként nagy valószínűséggel teljes mértékben zárolni fog. Kitör a pánik, és ha fizetésképtelen az állam, azaz nem tud eleget tenni az igényeknek, hosszú időre teljes káosz, akár zavargások is eluralkodhatnak az országon, és a spirál egy-egy állomásán végül mindenki rosszul jár.
Sem Ciprasz, sem az uniós tárgyalópartnerek nem engednek a negyvennyolcból. A görög miniszterelnök legutolsó javaslata az volt, hogy az EFSF elnevezésű, közös pénzügyi védőháló a következő két évben vállaljon részt a görögök adósságának finanszírozásából. Ez mindaddig rendben is volna, amíg az unió a pénzért cserébe reformokat kap Görögországban – nem csak ígéret szintjén. De a kéziféket behúzták mindkét oldalon, a fizetési határidő pedig szép csendben elérkezett, úgy hogy a megoldás még csak látótávolságon belül sincsen.
A vasárnapi népszavazás bizonyos uniós hivatalnokok szerint változást hozhat, ettől függhet ugyanis, hogy az államcsődnél az EKB befagyasztja-e a bankok készpénzállományát. Ha a görögök nagy része mégis igennel szavaz az unió által követelt megszorításokra, Ciprasz és Varufakisz akár fordíthat is a kérdésen, és bevállalhat néhány olyan reformot, amely ugyan fájdalmas a lakosságnak, de még mindig jobb, mint a teljes államcsőd. Ha azonban a nemek győznek, annak a veszélye is fennáll, hogy Görögországot „kiparancsolják” az eurózónából, hogy az állam fizetésképtelenné válásával megakadályozzák a többi billegő állam dominószerű beborulását. Hogy az utóbbira lényegében senki nem számít a pénzpiacokon, az azért lehetséges, mert a görög államcsőd hírére nem kezdtek el zuhanni a tőzsdeindexek, és eddig nem tört ki a pánik egyetlen nagyobb tőzsdén sem.
Az államcsőd egyébként nem jelenti automatikusan a görögök kikerülését az eurózónából. Erre egyébként is csak úgy lenne lehetőség, ha az unióból is távoznának. Jean-Claude Juncker a hétvégén arra utalt, hogy ha a görögök a népszavazáson nemmel szavaznak, az nagy valószínűséggel az unióból történő távozásukat is jelentheti.
2015. 07. 03. (XIX/27)
