Csalódott Kelet-Európa

„Nemsokára rájövünk, hogy a király meztelen. A józan ész ma elveszett” – ezzel a Twitter-bejegyzéssel fejezte ki csalódottságát Milan Chovanec cseh belügyminiszter a brüsszeli szavazást követően. Robert Fico szlovák kormányfő pedig kijelentette, hogy nem hajlandó elfogadni az új kvótákat. Meglepő fejlemény, hogy Lengyelország, amely ellenezte a javaslatot, végül megszavazta azt. A voksolás kapcsán egyes elemzők kiemelik: nem szokványos eljárás, hogy ilyen kérdésben, amely a nemzeti szuverenitást is érinti, nem egyöntetű döntés alapján, hanem többségi szavazással fogadnak el megoldást a tagállamok. A javaslatot, amely a következő két évben lép életbe, még az uniós vezetőknek is ratifikálniuk kell a szerdai ülésen.
Az erősen vitatott uniós terv értelmében az Olaszországba, Görögországba és Magyarországra érkezett migránsok közül 120 ezret elosztanak a tagállamok között. A menedékkérők közül elsőbbséget élveznek azok, akik Szíriából, Eritreából és Irakból jöttek. Azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem hajlandóak a migránsokat befogadni, a GDP-jük 0,002 százalékának megfelelő összeggel büntetik. Az, hogy az egyes országokba hány menekültet fognak áthelyezni, az adott állam gazdasága és népessége, valamint a menedékjogért folyamodók száma alapján fogják megállapítani. Az ENSZ azonban arra figyelmeztetett, hogy a tervezet édeskevés a válsághelyzet stabilizálásához. A világszervezet adatai alapján idén eddig 477 906 ember kelt át a tengeren és jutott Európába – döntő többségük (több mint 70 százalékuk) egyébként férfi volt.
A szerdára összehívott rendkívüli csúcsértekezlet előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy az unió külső határainak ellenőrzését meg kell erősíteni, és rövid távú intézkedésekre van szükség a válság enyhítésére. Tusk hangsúlyozta, hogy több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben tartózkodó menekülteknek és a térség érintett országainak, így többek között Törökországnak, Jordániának és Libanonnak is a helyzet kezeléséhez, csakúgy, mint az unión belüli frontállamoknak, amelyeket a legsúlyosabban érint a menekültválság.

Média és statisztika

Csak augusztusban 156 ezer migráns érkezett a kontinensre, és továbbra is ezrével özönlenek, dacolva az utazással járó veszélyekkel. Többségük határozott elképzelésekkel és követelésekkel érkezik: nem kérnek menedékjogot az első uniós országban, ahova megérkeznek, hanem a tehetősebb északi államokba akarnak eljutni. A statisztikai adatok ellentmondanak annak a médiában előszeretettel terjesztett állításnak is, miszerint a döntő többség háborús konfliktusok elől menekül. Az EU-ba áprilisban, májusban és júniusban 213 ezren érkeztek, közülük csak 44 ezren menekültek a szíriai polgárháború elől, vagyis a második negyedévben a menedékkérők mindössze egyötöde volt szíriai. A Szíriából és Afganisztánból érkezők pedig az egyharmadát teszik ki a statisztikában szereplő menekülteknek. Az afgán menedékkérők száma egyébként egy év alatt a négyszeresére nőtt. 17 700 kérelmet albánok nyújtottak be, miközben Albánia egyáltalán nem számít háborús övezetnek.
A migránsok egekbe szökő száma sok európait aggaszt, köztük a németeket is. Nem csoda, hiszen csak augusztusban 104 460 menedékkérő választotta Németországot úti céljának. A Németországi Muszlimok Központi Tanácsa (ZMD) elnevezésű csoport becslései alapján a beáramlók legalább 80 százaléka muszlim. A német belföldi hírszerzési szolgálatok vezetője ezért a héten arra figyelmeztetett, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a radikális iszlamisták az országba érkező fiatal migránsok között toboroznak. Hans-Georg Maaβen arról is beszélt, hogy terjed a szalafista iszlamizmus Németországban: június óta 7500-ról 7900-ra emelkedett a szalafista muszlimok száma. A német hatóságok egyébként a héten Berlinben több helyen, köztük egy mecsetnél is razziákat tartottak.