Saját honlapján tekintélyes életrajza is megismerhető – egy-két nem túl szerénytelen mondattal fűszerezve. A hízelgő önportré szerint „Narendra Modi a nép vezetője, aki arra szánta oda magát, hogy megoldja a problémáikat és hozzájáruljon a jólétükhöz. Semmi sem okoz neki nagyobb megelégedést, mint népe között lenni, osztozni örömükben és enyhíteni bánatukat”.
Modi 1950 őszén született, három évvel az után, hogy India sok harc és vér árán elszakadt a britektől. Egy kis indiai faluban, Gudzsarát állam északi tartományában nevelkedett. Gyerekként sokat segített teaárus apjának, és így ragadt rá később a „nép fia” imázs is. (Ebből később jelentős politikai tőkét kovácsolt, miután 2014-es ellenfele egy gazdag dinasztia leszármazottja volt.)
Modi tisztelői szerint – és ebből jó néhány akad Indiában – a miniszterelnök már fiatalon magába szívta a nagyvonalúság, a jótékonyság és a közjó szolgálatának eszméit. A második indiai–pakisztáni háború idején, 1965-ben például önként jelentkezett szolgálatra, és fiatal fiúként segítette a katonákat. Ismerői szerint korán megnyilvánult jó szervezőkészsége, amelyet az emberi lélek alapos ismeretével ötvözve jó szolgálatot tett a tartományi társadalmi és politikai megmozdulások során. Ekkor került közel egy hindu nacionalista szervezethez (RSS) is, amely egész életére meghatározó maradt. Az 1971-es háborúban már az ő színeikben harcolt.
Helyi szokás szerint már 18 évesen megházasodott. Feleségét a szülei választották ki számára még kisgyerekként, de mindössze három hónapot élt vele, habár papíron mind a mai napig házasok. Ebből később némi botrány is származott, hiszen sokak számára csak a választások idején derült ki, hogy Modi igazából nem is agglegény (ahogy az egyébként egy keményvonalas – cölibátust támogató – hindu nacionalistától elvárható lenne).
Az egyetemen politológiát tanult, majd 1985-ben az Indiai Néppárt (BJP) tagjaként is már nyilvánosan politizált. Első igazi sikere 2001-ben érte, amikor megválasztották Gudzsarát állam vezetőjének. A 60 milliós régió nagyon látványosan fejlődött és évente 10 százalékkal növekedett Modi kormányzása alatt. Habár 2002-ben a helyi muszlim lakosság ellen véres erőszakhullám indult, és a tétlenkedő Modi emiatt sok kritikát kapott, mondhatni „nemzetközi pária” lett, ez sem tudta megdönteni uralmát, és ezek után még kétszer újraválasztották. Működése során a tiszta kezű és hatékony hivatalnok képét mutatta, akitől távol áll a korrupció minden formája. Ez lett később a legjobb ajánlólevele.
2014 nyarán aztán Modi egy maratoni hosszúságú, öt hétig tartó választási sorozaton aratott győzelmet. 551 millióan szavaztak akkor az országban, így minden idők legnagyobb demokratikus választását könyvelhették el a megfigyelők. Modi harcos nacionalistaként egy liberális kormányzatot váltott fel, ami többekben aggodalmat váltott ki. India jelenlegi kormányfője ugyanis bírálói szerint nagy feszültségeket szíthat a világ legnagyobb demokráciájában, ahol a kasztosodás és a különböző vallási csoportok egyre inkább szétfeszítik a társadalmat. Hiszen hogyan lehet valaki következetes demokrata és a fasizmus ellensége, miközben nacionalista hinduként irányít egy kulturálisan és vallásilag igen színes, 1,2 milliárdos embertömeget? Különösen kritikus a helyi, 180 milliós muzulmán kisebbséghez fűződő kapcsolata, akik persze nem felejtették el politikusi karrierjének sötét momentumait sem.
Nemrég kapott nyilvánosságot, hogy Modi jövőre Izraelbe készül. Ezzel pedig ő lesz az első indiai kormányfő, aki személyesen Izraelbe látogat, habár ez szakértők szerint már hivatalba lépése óta sejthető volt. Az elmúlt évben ugyanis folyamatos volt a két állam kapcsolata, és megállapodtak, hogy India 143 millió dollár értékben vesz Barak 1 típusú, csatahajóra szerelhető rakétákat Izraeltől, valamint megegyeztek egy 3 milliárd dolláros csomagról is, amelynek keretében közös, katonai high-tech fejlesztéseket hajtanak végre.
Modi tulajdonképpen már akkor is jó kapcsolatokat ápolt a zsidó állammal, amikor még csak Gudzsarát kormányzója volt. Kereskedelmi megállapodásaik kiterjedtek a napenergiára, gyógyszerekre, vízgazdálkodásra és különböző agrártechnológiákra. India és Izrael kapcsolata gyakorlatilag a ’90-es években kezdett fellendülni, és ennek a tendenciának egyértelmű erősítését várják Moditól is. A The Jerusalem Post idevágó cikke szerint evidens, hogy Modi esetében előnyt élvez Izrael a nyugat-ázsiai hatalmakkal szemben, hiszen eddig Netanjahun kívül csak a szaúdi király felé mutatott némi elköteleződést. Hivatalos nyilatkozatok szerint azonban India álláspontja nem változott a palesztin kérdésben, azaz továbbra is támogatják a palesztin állam megalakulását.
Felmérések szerint az indiaiak 80 százalékának pozitív véleménye van a miniszterelnökéről, akinek népszerűsége az elmúlt évben csak tovább nőtt. Nem csoda, hiszen személyes hangvételű Twitter- fiókja segítségével napi szinten olvashatunk tőle közvetlen üzeneteket és ismerhetjük meg a főbb programjait is. Itt már 15,5 millió követője van, ami az amerikai celebeket is figyelembe véve „erős középmezőnynek” tekinthető.
Modi könnyen kezeli a kritikákat és a lejárató kampányokat is. Néhány hete Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója faggatta őt a múltjáról egy nyilvános rendezvényen. Itt Modi sokat beszélt több mint 90 éves édesanyjáról is, aki – mint mondta – nagyon sok áldozatot hozott érte gyerekkorában, és ma is fontos szerepet tölt be az életében. Modi ma is tőle kéri az áldását minden nagyobb útja és döntése előtt.
Modi prioritásait mutatja, hogy alig lépett hivatalba, máris arra kérte az ENSZ Közgyűlését, hogy állítson világnapot a jógának, annak „az ősi tudománynak, melyet India ajándékozott a világ számára”. Vágya kevesebb mint három hónap alatt meg is valósult, hiszen tavaly év végén a New York-i grémium június 21-ét a Jóga Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az első világnapot pedig maga Modi is egy nyilvános, össznépi jógázással ünnepelte. „Látom Buddhát a 21. században, amint átlépi a nemzeti és vallási határokat, a politikai ideológiák korlátait és elősegíti egymás kölcsönös megértését toleranciával és empátiával. Mi nemcsak a Jóga Világnapját ünnepeljük, hanem felkészítjük az emberi elmét a béke új korszakának kezdetére” – fogalmazta meg spirituális hitvallását.
2015. 10. 16. (XIX/42)
