„Románia támogatja az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciót; az ország a nyugatra irányuló menekülthullám útvonalán található; emellett szigorította terrorizmusellenes intézkedéseit. Mindezek miatt az ország terrorista támadások célpontja lehet” – olvasható a jelentésben. A SRI ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Romániában is terjed – elsősorban az internetfelhasználók körében – a fundamentalista, Nyugat- és Izrael-ellenes dzsihádista propaganda.
Ennek elsősorban az iszlám hitre frissen áttértek körében van sikere, a régóta itt élő muszlim közösségek passzívak a harcos iszlám tanaival szemben. A propagandának köszönhetően már alakulóban vannak az ország területén elszigetelt, radikális csoportok – emlékeztet a titkosszolgálat.
Nagy Árpád politológus szerint, mivel egy terrorelhárítással foglalkozó szervezet éves beszámolójából idéz a média, nem lehet abszolút, égető realitásként kezelni a hírt. A titkosszolgálatok működésének célja az ország külső és belső stabilitását fenyegető csoportok vagy nemzetek számbavétele és azok szűrése. A politológus meglátása szerint az a fenyegetés, ami a román államot az iszlám oldalról éri, szinte minden európai országban egyformán gondot jelent.
Egyetlen olyan ügy van, amely borzolhatja a muszlim kedélyeket az országban, ez pedig a tervezett bukaresti óriásmecset építése. Nagy Árpád emlékeztet, hogy a román kormány még a nyár elején úgy döntött, hogy a muszlim felekezet használatába adja a bukaresti Romexpo kiállítási csarnok közelében található telket azzal a feltétellel, hogy ott a felekezet közhasznú épületeket – egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot – építsen. Az ortodox keresztény egyház romániai hívei azonban nem annyira érzik ezt az ügyet az ország szívügyének, és rendszeresen tiltakoznak a mecset megépítése ellen (lásd képünkön) – legutóbb száz fakeresztet állítottak fel Bukarestben a tervezett óriásmecset ellenzői. A kereszteket a helyszínen tartott istentisztelet keretében előzőleg fel is szentelték. Ez az akció már a harmadik tiltakozó megnyilvánulás azon a 11 ezer négyzetméteres telken, amelyet júliusban 49 évre adott a muzulmán közösség használatába a bukaresti kormány.
Augusztusban több száz helyeslő reagálást gyűjtött be a
Facebookon az a bukaresti férfi, aki román nemzeti színekre festett malacokat vitt a telekre, amelynek földjében előzőleg egy befagyasztott félsertést is elásott. Murat Iusuf főmufti „sértőnek és elszomorítónak” nevezte a gesztust.
Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró szerint a politikai elit is megosztott a kérdésben, az ügy egyik ellenzője éppen a volt román elnök, Traian Basescu. A volt államfő biztonsági kockázatnak tekinti, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legnagyobb muszlim központját.
Ferenczi Zsolt szerint sokkal érthetetlenebb az említett titkosszolgálati jelentés egy másik témaköre, főleg a magyar közösség számára: az SRI dokumentuma ugyanis az alkotmányosságot veszélyeztető tényezők közé sorolta a székely autonómiatörekvéseket is. A harminckilenc oldalas jelentésben egyetlen bekezdés foglalkozik az „etnikai alapú szélsőségességgel”. Ebben a SRI megállapítja, hogy az autonómiapárti diskurzust a társadalmi párbeszéd helyett az autonómia nyílt hirdetése jellemezte az elmúlt időszakban. „Külföldön Bukarest »magyarellenes politikájának« a nemzetközi porondra vitele volt a cél, belföldön a »székely« etno-kulturális sajátosságok agresszív hangsúlyozására törekedtek” – állapította meg a SRI-nek a parlament elé terjesztett jelentése, amely azonban nem áll meg a feltételezéseknél, és azzal a megállapítással folytatja, hogy „külföldi titkosszolgálatok intenzív munkát folytatnak azzal a céllal, hogy megerősítsék kormányuk ellenőrzését az azonos etnikumú romániai közösség és főbb szervezetei felett”. Az érintett szövegrészben ugyan nem szerepel név szerint Magyarország, Ferenczi szerint viszont a kontextus arra enged következtetni, hogy a fenti kijelentés több helyen Magyarországról és annak titkosszolgálatáról szól. Az idézett részlet szerint a megerősödött külföldi titkosszolgálati tevékenység Románia területén azzal a céllal zajlik, hogy negatívan befolyásolja a döntéshozatalt, „az alkotmányos értékeket és a nemzetiségek együttélésének légkörét”, vagyis az autonómia kérdése nem más, mint magyar titkosszolgálati akció – állítja lapunknak az újságíró.
2015. 10. 16. (XIX/42)
