Nagy Boglárka
Feszült hangulatban telt a vasárnapi csúcstalálkozó, a tagállamok vezetői ugyanis ismét egymást vádolták a kialakult helyzet miatt. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem terveznek „falakat építeni”, de azt sem fogják hagyni, hogy náluk rekedjenek a migránsok, amennyiben Ausztria és Németország lezárja a határait. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a többi tagállam „felelőtlenségét” sérelmezte, mire Milanović horvát miniszterelnök számon kérte Athénon, miért nem ellenőrzi jobban a tengert. Az osztrák belügyminiszter Németországot támadta, mivel naponta több mint 6500 bevándorló érkezik az országba, Berlin azonban „túl kevés menekültet” enged be.
A Jean-Claude Juncker által összehívott egyeztetésen Miro Cerar szlovén miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem kezdődik meg mihamarabb a migrációs válság kezelése, az EU „néhány napon vagy héten belül elkezd szétesni”. A szlovén parlament nemrégiben új törvényt fogadott el, mely felhatalmazza a katonaságot arra, hogy segítse a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök munkáját. Ljubljana azután döntött a katonaság bevetése mellett, hogy mindössze tíz nap alatt 76 ezer migráns érkezett az országba Horvátországból, és felmerült, hogy akár kerítés is épülhet a két állam közötti határra, ha máshogy nem sikerül enyhíteni a migrációs nyomást Szlovénián.
A vasárnapi találkozón végül sikerült elfogadni egy 17 pontból álló cselekvési tervet, mely szerint a tagállamok százezer migráns befogadására alkalmas központokat létesítenek Európa-szerte a UNHCR (Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa) közreműködésével, a Frontex (Európai Unió határőrizeti szerveinek koordinációjáért felelős intézmény – a szerk.) pedig segít abban, hogy megtörténjen a bevándorlók regisztrációja a görög–macedón, a görög–albán, illetve a horvát határon. Emellett megerősítenék az Europollal és az Interpollal történő együttműködést a nyugat-balkáni csempészhálózat felszámolására, valamint 400 rendőrt vezényelnek Szlovéniába, hogy segítsék a helyi hatóságok munkáját. A dokumentum talán legellentmondásosabb eleme, hogy a tagállamok ezentúl „nem bátorítják” a migránsok mozgását a szomszédos országok határaihoz „azok tájékoztatása nélkül”. (Horvátország már a tervezet megtárgyalása előtt kijelentette, hogy már maga a felvetés is „lehetetlen”.)
Eközben a Frankfurter Allgemeine Zeitung migrációval kapcsolatos felméréséből az derül ki, hogy a 30 legnagyobb német város polgármesteri hivatala egytől egyig „jónak” vagy „nagyon jónak” értékelte a lakosság és a bevándorlók közötti kapcsolatot. Ennek azonban ellentmondanak a Der Spiegel információi, miszerint kétszer annyi támadás érte a migránsokat Németországban ez év első 9 hónapja során, mint a tavalyi évben összesen. Mi több, egy kiszivárgott biztonsági jelentés szerint a német hírszerző ügynökségek aggódnak amiatt, hogy a tömeges bevándorlás nyomán megerősödhet az országban a radikális iszlamizmus és a zsidógyűlölet. Lehetetlen „több százezer illegális bevándorló integrációja” Németországban, mert „már így is több párhuzamos társadalom” létezik az államban – vonja le a következtetést a jelentés.
Azonban az iszlamizmus nemcsak az európai társadalmakra jelent veszélyt: egy jordániai, az ENSZ által üzemeltetett menekülttábor segélymunkásai arról számoltak be, hogy az Iszlám Állam migránsoknak álcázott képzett gyilkosokat küld a táborokba, hogy az ott élő, menedéket kereső keresztényeket megöljék, a fiatal lányokat pedig eladják szexrabszolgáknak. Minderre pusztán azért derült fény, mert az egyik, IÁ által küldött merénylő elállt gyilkos szándékától, miután látta, hogyan segítik a keresztény menekültek a többieket. A férfi elmondta eredeti tervét a segélymunkásoknak, akiket viszont nem lepett meg a vallomás, mert egyre több, „muszlim bandák” által elkövetett gyilkosság történik a táborokban, de az életüket féltő menekültek akkor sem merik megmondani, kik az elkövetők, ha tudják is az igazságot.
Nem itt van a Kánaán
2015. 10. 30. (XIX/44)
