hetilap

Hamburg önkormányzata lehet az első fecske azoknak a sorában, akik az elkövetkező hetekben rendeletben fogják kötelezni az üresen álló ingatlanok tulajdonosait, hogy állami kompenzáció fejében adják át azokat a menekültek elhelyezésére. Az igazi botrányt azonban az keltette, hogy felmerült a lehetőség Berlin egyik legexkluzívabb negyedével kapcsolatosan is, amely egész Németországot tekintve az egyik legfrekventáltabb környék. Friedrichshain-Kreuzberg kerületben a Riehmers Hofgarten lakásai olyan épületekben találhatók, amelyek Berlin alapításának idején épültek, így érthető, hogy a tulajdonosok visszafojtott lélegzettel várják a következő hetekben születő határozatokat.
Németországban egyre több hír szól arról is, hogy a menekülttáborokban összezsúfolt bevándorlók, akik között van mindenféle nemzetiségű és vallású, egyre gyakrabban verekszenek össze a túlzsúfoltság és a bevándorlók elvárásainak nem megfelelő – bár a török menekülttáboroknál nagyságrendekkel kényelmesebb – szállások miatt. Érthető tehát, hogy a menekülttáborokkal rendelkező kisvárosok önkormányzatai a legszívesebben akár a hétvégi házakat is kisajátítanák, hogy megoldódjon a helyzet. Arról is érkeznek nyugtalanító hírek, hogy a német lakástulajdonosok, illetve az önkormányzatok hosszú távú bérleti szerződéseket mondanak fel azért, mert a kormánytól egy bevándorló elszállásolásáért kilátásba helyezett 550 euró nyilvánvalóan sokkal nagyobb havi bevételt generál majd az eddigi fix bérleti díjnál.
Időközben a svájci hadsereg különleges hadgyakorlatot tartott Conex 15 néven, amelybe a katonákon kívül a határőröket is bevonták, arra hivatkozva, hogy a svájci határon könnyen kialakulhat a magyar–szerb határon nemrég lezajlott erőszakos incidensekhez hasonló konfliktus. A svájciak azzal ütik el a kritikákat, hogy a gyakorlat nem az aktuális krízisre adott válasz, hanem azt már jó ideje tervezi a hadsereg. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben 800 katona áll készenlétben arra, hogy azonnal a határokra vonuljon, amennyiben arra szükség lesz.
Svédországban is egyre komolyabb aggályokat vet fel a menekültkérdés. Nem elég, hogy Európában a legmagasabb összeggel támogatják a bevándorlókat, illetve egy főre vetítve a svédek fogadják be a legtöbb menekültet, nemrégiben az IMF szólította fel a svéd kormányt arra, hogy könnyítse meg a bevándorlók számára a munkavállalást. A svéd munkaerőpiac köztudottan erősen képzettségorientált, sokszor a képzetlen svédek is nehezen találnak munkát, a bevándorlók számára pedig ez a legnagyobb probléma. Az országba érkezők 70 százaléka ugyanis képtelen elhelyezkedni. A lakosság azonban itt is egyre megosztottabb a kérdésben, ugyanis az emberi jogi kérdésekben saját moralitására igen büszke Svédországban alakulnak ki európai átlagban a legnagyobb egyenlőtlenségek. Ez azonban nem kizárólag a munkaerőpiacon jelent problémát – a szociális juttatások majdnem felét a 16 százaléknyi bevándorló kapja. A lakosság egyre növekvő ellenérzésének legjobb indikátora, hogy a radikális jobboldali Svéd Demokraták támogatottsága lassan eléri a 25 százalékot az aktív szavazók körében.
Dánia esetében is egyre jobban érzékelhető, hogy sok bevándorló célja elsődlegesen a szociális juttatások elérése, és nem a személyes biztonság. A dán kormány egy rendelettel a korábbi 10 ezer koronáról (400 ezer forint) 5 ezer koronára csökkentette a szociális juttatásokat, ami sok bevándorló számára nem elfogadható, emiatt nem hajlandóak leszállni azokról a kompokról, amelyek Németországból szállítják őket Dánia területére, hanem egyből, regisztráció nélkül kívánnak továbbmenni Svédországba. A dánok valószínűleg nem fogják erőltetni a regisztrációt, sőt, a dán külügyminisztérium a libanoni al-Nahar napilapban elhelyezett egy arab nyelvű hirdetést, amelyben tájékoztatja és egyben felszólítja a menekülttáborok lakóit, hogy ne is vállalkozzanak a rengeteg veszélyt rejtő útra.
A héten több tudósítás szólt arról, hogy a Svédországba érkezett bevándorlók sem voltak elégedettek a menekülttáborokban tapasztalt ellátással,  így tovább indultak a szomszédos Finnországba. Ott azonban a Ku-Klux-Klan-jelmezes szélsőjobboldali tüntetők Lahti város közelében erőszakos támadásokat intéztek a menekülteket szállító buszok ellen, amit a kormány hivatalosan kiadott közleményben ítélt el, ám a támadások sok bevándorló kedvét vehették el attól, hogy tömegesen vonuljanak át Svédországból. A buszokkal érkező menekülteket a hennalai katonai támaszpont barakkjaiban szállásolták el.

A demokrácia vége?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek