Nagy horderejű változást hozhat az elmúlt hétvégi parlamenti választás eredménye Lengyelországban. A lapunk számára nyilatkozó Lukasz Lipinski, a Polityka Gazdasági és Politikai Kutatóintézet igazgatója szerint a választók a nyolc éve kormányzó Polgári Platform helyett egy orbáni típusú politikát folytató pártot emeltek kormányzati pozícióba, ám ennek elsődleges oka nem a gazdasági teljesítmény elmaradása volt: a lengyel GDP impozáns, 3,3 százalékos növekedést mutatott. A lengyelek azonban megelégelték a nadrágszíjszorítás politikáját, és az elért növekedésből a bér és szociális juttatások megemelését várták, amit a Jog és Igazságosság bőkezűen meg is ígért. Ennek fedezetét az új kormány a magyarhoz hasonló „unortodox” lépésekkel, szektorális (leginkább a bankszektort érintő) különadókból tervezi beszedni. A győztes párt legfontosabb ígérete szerint az új, Beata Szydło vezette kabinet adót fog csökkenteni – leginkább a kisvállalkozói szektorban, lejjebb viszi a nyugdíjkorhatárt, és emeli a családtámogatás összegét. (Lásd kapcsolódó cikkünket a 4. oldalon!) Az is elég valószínű, hogy a katolikus egyház ajánlásai nagyobb súllyal esnek majd latba, mint az elmúlt években.
A külpolitikában a menekültkérdés lesz az, amelyben először állást kell foglalnia az új lengyel kabinetnek. Valószínű, hogy ez a magyar állásfoglaláshoz lesz hasonlatos, és a két ország majd egységes álláspontot alakít ki a menekültek elosztását meghatározó kvótarendszerrel és általában a menekültek európai befogadásával szemben.
A parlament összetételét tekintve második helyen az eddig kormányzó Polgári Platform (PO) végzett, amely egy jobbközép párt, harmadik legerősebb politikai erőnek pedig a fiatalok és protest-szavazók voksait begyűjtő Kukiz’15 tömörülés futott be: a rockzenész vezette populista párt 9 százalékos eredményt ért el. Bekerült még a törvényhozásba a liberális Nowoczesna (Modern) és a Lengyel Parasztpárt 16 képviselője is, kimaradt viszont a jobboldali-populista Korwin és a posztkommunista baloldal teljes egészében. A baloldali pártok választási szövetséget alkottak és a bekerüléshez szükséges 8 százalékos küszöböt nem tudták átlépni. Lipinski szerint a régi baloldal nem tudta megszólítani a választóit, szavazóinak voksait a PO szívta fel: a jobbközép párt fogalmazta meg a baloldali szavazók igényeire adott válaszokat.
Adam Michnik politikai újságíró, Lengyelország vezető napilapja, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, aki 1968 és 1989 között a földalatti demokratikus ellenzék egyik vezető személyisége volt, azonban súlyos következményeket vizionál Lengyelország számára: a Jarosław Kaczyński vezette euroszkeptikus politikai erőt xenofóbnak és nacionalistának minősítette, és négy nagyon nehéz évre számít: „Semmi kétségem afelől, hogy ez a kormány nem olyan lesz, mint az előzőek. Provokációk és lehallgatások lesznek. A politikát ki fogja szorítani a titkosszolgálati műveletek végrehajtásának modellje. Amikor arra gondolok, hogy milyen állam vár ránk, akkor attól tartok, hogy az maga lesz a putyinizmus, lengyel nemzeti színekben” – fogalmazta meg ellenzéki véleményét a főszerkesztő.
A lengyel alkotmány értelmében a vasárnapi választásokat követően 30 napon belül, vagyis legkésőbb november 24-ig kell megtartani az új parlament első ülését, melyen lemond a régi kormány. Ezt követően az államfő az új miniszterelnököt – ez esetben várhatóan Beata Szydłót, a PiS elnökhelyettesét – bízza meg az új kabinet összeállításával. Így november végétől már az új nemzeti-konzervatív kormány vezeti Lengyelországot.
2015. 10. 30. (XIX/44)
