Putyin, a királycsináló?

Az oroszok szeptember 30-a óta folytatnak légicsapásokat Szíriában, és azóta jelentősen átalakultak az erőviszonyok a Közel-Keleten. Moszkva egyértelműen kezdeményező szerephez jutott katonai és diplomáciai téren is, visszaszorítva az amerikai befolyást a térségben. Orosz hatásként értékelhető az a fordulat is, hogy több arab államnak már nem a szíriai elnök hatalmának azonnali megdöntése a legfontosabb célkitűzése – amire hatalmas összegeket és fegyverszállítmányokat fordítottak éveken át –, hanem elképzelhetőnek tartanak egy átmeneti időszakot Bassár el-Aszaddal. Erre egyébként nyugati országok is nyitottságot mutatnak.

Egymásnak adják a kilincset

Putyin tekintélyének megerősödésére ékes bizonyíték az is, hogy az Egyesült Államok regionális szövetségesei sorra hátat fordítanak Obamának, és az orosz elnöknél kopogtatnak. Október 11-én a szaúdi védelmi miniszter látogatott az oroszországi Szocsiba, hogy Szíriáról tárgyaljon. Rijád leszögezte, hogy továbbra sem mondott le Aszad távozásáról, de elemzők úgy vélik, a szaúdiak engedményekre is hajlandóak lennének a szíriai elnököt illetően, ha cserébe az orosz haderő intenzívebb támadásokat folytatna az Iszlám Állam ellen, amely komoly fenyegetést jelent a királyságra. A szaúdi védelmi miniszter látogatásával egy időben az Egyesült Arab Emirátusok egyik vezető katonai képviselője is Vlagyimir Putyinnál járt. Mohammed Bin Zayed al-Nahyan koronaherceg és az orosz elnök a közel-keleti biztonságról és a szíriai helyzetről egyeztetett (képünkön, fent).
Leplezetlen lelkesedéssel fogadta a szíriai orosz beavatkozást Bagdad is, ami kínos lehet az Egyesült Államok számára, főleg annak fényében, hogy komoly katonai és pénzügyi támogatást nyújtott az iraki hadseregnek. A közel-keleti ország síita többségű kormánya hírszerzési megállapodást is kötött Moszkvával, sőt, arra is felkérte a Kremlt, hogy légicsapásaikat terjesszék ki Irakra is. Oroszország kegyeit keresi Egyiptom is – ez jól látható abból, hogy Abdel Fattah al-Sziszi négyszer látogatott már Moszkvába azóta, hogy a 2013-as puccsot követően hatalomra került, idén februárban pedig Putyint fogadták Kairóban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök még a szíriai hadművelet elindulása előtt vezérkari főnökével és a katonai hírszerzés vezetőjével látogatott el Moszkvába. Izraeli tisztviselők szerint a tárgyalások célja annak biztosítása volt, hogy nem fog sor kerülni semmilyen véletlen összetűzésre a két ország hadereje között. A zsidó állam emellett azt akarta megakadályozni, hogy a Hezbollah libanoni terrorszervezet milicistáinak kezébe olyan fejlett fegyverek jussanak, amelyekkel támadásokat tudnak intézni Izrael ellen.
Moszkva és Teherán kapcsolata nem számít újdonságnak – ahogy az sem meglepő, hogy a szíriai hadművelet előkészítését közösen végezték. Júliusban az iráni al-Kudsz elitalakulat vezetője, Kasszem Szulejmáni ezért utazott Moszkvába. A perzsa állam feltételezések szerint mintegy 2000 harcost mozgósított a Forradalmi Gárdából és a Hezbollahból, hogy a Kreml akcióival együtt hozzásegítsék Aszad erőit Aleppo visszafoglalásához.