Ahmed Csalabi Irakban született, köztiszteletben álló síita családban, de az 1958-as, monarchiával szembeni hatalomváltást követően fivéreivel együtt Libanonba költözött, majd neves amerikai egyetemeken szerzett diplomát, ezt követően pedig doktori fokozatot. Tanulmányai után a bejrúti amerikai egyetemen tanított, majd Jordániába költözött, ahol Hasszán koronaherceg társaságában megalapította a Petra bankot, testvéreivel pedig a svájci Socofi pénzügyi vállalkozást. Mindkét cég csődbe ment a nyolcvanas évek végén, és Csalabit Jordániában 22 év börtönre ítélték csalásért és sikkasztásért. Az üzletember ezután Londonban tűnt fel, ahol megalapította az Iraki Nemzeti Kongresszust, amely az amerikai kormányzat bőkezű segítségnyújtását élvezte egészen 2004-ig.
Az emigrációban lévő irakiakat összefogó, Szaddám Huszeinnel szembenálló ellenzékiekből szerveződő szövetség összességében több millió dollárnyi támogatást kapott. Vezetője, Csalabi a New York-i ikertornyok elleni 2001-es terrortámadás után hamis információkat adott az amerikai hírszerzésnek, ezzel alapot szolgáltatva az iraki intervencióra. Miután a 2003-as amerikai megszállás után nyilvánvalóvá vált, hogy Szaddám rezsimje sem biológiai, sem egyéb tömegpusztító fegyverrel nem rendelkezik, a politikus a Bush-adminisztrációnál kegyvesztetté vált.
2004-ben az amerikai hadsereg különleges osztaga tartott házkutatást Csalabinál, mert a gyanú szerint kiszivárogtatta Iránnak, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata feltörte az iráni hírszerzés titkos kódjait. A síita politikus 2004 tavaszán az iráni hírszerzési minisztérium bagdadi irodavezetőjének árulta el, hogy az Egyesült Államok olvassa az iráni titkos-szolgálat üzenetváltásait. Ezután az Egyesült Államok megvonta az Iraki Nemzeti Kongresszus éves szinten 340 ezer dolláros támogatását, Csalabi pedig fenyegetően jelentette ki, hogy noha ő Amerika legnagyobb barátja Irakban, ha zaklatják, megnézhetik majd, hogy mi lesz az eredménye.
Hazájában a politikus saját pártja sohasem vált népszerű politikai erővé, noha a megszállás utáni időszakban az Ideiglenes Nemzeti Tanácsban miniszterelnök-helyettesi funkciót is kapott. Haláláig képviselője volt az iraki törvényhozásnak, egy ideig olajügyi miniszter volt, majd a pénzügyi bizottságot vezette. Azt követően, hogy az amerikai megszállás véres polgárháborúvá vált, Csalabi az arab világ egyik leggyűlöltebb politikusa lett, amit tovább növelt szerepe abban a bizottságban, amely a Szaddám-féle Baath Párt tagjait volt hivatott megfosztani pozícióiktól. Ez a tevékenysége is hozzájárult az iraki (síita–szunnita) felekezetek közötti feszültség felerősödéséhez. Mindemellett sohasem tagadta szerepét az amerikaiak iraki beavatkozásának előidézésében és Szaddám rendszerének megbuktatásában.
2015. 11. 06. (XIX/45)
