Rettegés Brüsszelben

A rettegés napjai szombat reggel kezdődtek Brüsszelben, azt követően, hogy a rendőrség információi szerint a párizsi robbantás miatt körözött Salah Abdeslam Molenbeekben tűnt fel. A rendőrség attól tartott, hogy Abdeslam egy bombamellényben mászkál Brüsszelben, újabb célpont után kutatva. Először a metróközlekedést állították le, majd este hat után bezártak a kávézók, az éttermek és a főbb üzletek. Az utcákon gépfegyveres katonák és páncélozott járművek jelentek meg, miután a hatóságok bejelentették: Belgium súlyos és azonnali terrorfenyegetés alatt áll.
A veszély a hétvége elmúltával sem csökkent, így egy nemzetbiztonsági ülés után Charles Michel kormányfő jelentette be, hogy a szigorú intézkedéseket fenntartják, zárva lesznek az iskolák, a lakosokat pedig arra kérik, ha lehet, maradjanak otthon. Hétfőn tehát nem nyitottak ki az óvodák, az általános és középiskolák, de nem tartottak előadásokat az Université Libre de Bruxelles egyetemen, illetve a Vrije Universiteit Brussel is azt tanácsolta oktatóinak, hogy otthon dolgozzanak. (Ezek az intézkedések egészen lapzártánkig érvényben maradtak). A lakosság nagyon nehezen viseli a szigorú intézkedéseket. A Euronewsnak nyilatkozó járókelők szerint a terroristák elérték a céljukat, Brüsszel lebénult, és vágni lehet a félelmet.
A kialakult helyzetről hétfőn nyilatkozott Avraham Gigi, Brüsszel főrabbija a 103 FM nevű izraeli rádiónak. „A Sabbat óta az egész város lebénult. A zsinagógák zárva vannak, ilyen nem történt a második világháború óta. Az emberek otthon imádkoznak kis közösségekben. Az iskolák, színházak, a legnagyobb bevásárlóközpontok mind zárva vannak. Félelemben élünk, és várjuk a rendőrség és a kormány utasításait.” Gigi szerint a belga zsidó közösség mindössze ötvenezer ember körül lehet. „25 ezren élnek Brüsszelben, 18 ezren Antwerpenben, a maradék kisebb helyeken. Nagyon sokan kivándoroltak Izraelbe, Kanadába és az Egyesült Államokba. Az emberek megértették, hogy a zsidóknak nincs jövőjük Európában” – nyilatkozta a brüsszeli főrabbi.
A rendőrség vasárnap este számos razziát tartott, amelyekben letartóztattak több mint tizenöt embert, de nem volt közöttük Abdeslam, akiről ellentmondásos információk jelentek meg. Kedden a német rendőrség Hannover környékét kutatta fel a terrorista után, azt követően, hogy olyan információk jelentek meg, miszerint Belgiumot elhagyva Németországba ment. Mellesleg Abdeslam célja sem tökéletesen egyértelmű: a rendőrség annak az eshetőségét is felvetette, hogy a terrorista csak menekül, de nem tervez újabb merényletet. Ez az opció azt követően merült fel, hogy Párizs Montrouge nevű negyedében egy szeméttárolóban találtak egy robbanómellényt. Az egyik verzió szerint a bomba nem működött és Abdeslam ezért vált meg tőle, a másik szerint viszont menekülőre fogta, és nem szándékozik öngyilkos merényletet elkövetni.
A belga rendőrség kedden egy újabb férfi ellen adott ki körözést: a 30 éves Mohamed Abrini együtt utazott Abdeslammal Párizs irányába még a november 13-ai merényletek előtt. Az egyik benzinkút biztonsági kameráján látható Abdeslam és Abrini abban a Renault Clióban, amelyet később a terrortámadás során használtak.
Időközben a Le Nouvel Observateur című francia hetilap arról számolt be, hogy a Bataclanban gyilkoló terroristák nem akarták felrobbantani magukat. A lapnak nyilatkozó magas rangú rendőrtisztek információja szerint a támadók megpróbálták meggyőzni a rendőröket, hogy engedjék őket elvonulni. George Salinas, a BRI nevű elitegység igazgatóhelyettese azt mondta, hogy amikor ők bevonultak, két dzsihádista még élt, és mintegy 20 tússzal bujkált a koncertterem folyosóin. Éjjel fél tizenkettő és fél egy között egy túsztárgyaló ötször beszélt velük. Salinas szerint a terroristák rendkívül zavartak és felajzottak voltak, mintha valamilyen kábítószer hatása alatt álltak volna.
Az idő teltével egyre több információ áll rendelkezésre a terroristák mozgásáról és az események időbeli lefolyásáról. Mint kiderült, a terrortámadásokat kitervelő – és azóta már likvidált – Abdelhamid Abaaoud a Bataclan közelében tartózkodott, amikor a rendőrség megpróbálta kiszabadítani a túszokat és hatástalanítani a terroristákat. Ez egyben azt is jelenti, hogy percek választották el attól, hogy ott legyen, amikor megérkezett a helyszínre siető François Hollande elnök. François Molins párizsi főügyész kedd este arról számolt be, hogy az általa használt mobiltelefon adatai szerint Abaaoud bejárta azokat a helyszíneket a 10., 11. és 12. kerületben, ahol percekkel később lövöldözés volt. Molins arról is beszámolt, hogy a nyomozók szerint Abaaoud és társa – akit a lövöldözés után nem sikerült még azonosítani – november 18-án vagy 19-én öngyilkos merényletet akartak végrehajtani a La Défense nevű üzleti negyedben.

Háborús alapelvek

Erős szavakkal kritizálta a CIA és az amerikai hatóságok Iszlám Állammal szembeni stratégiáját Derek Harvey korábbi titkos-szolgálati tiszt, a DIA (Védelmi Hírszerző Ügynökség) korábbi munkatársa, Irak-, Afganisztán- és Pakisztán-szakértő. Harvey szerint „John Brennan (a CIA igazgatója) és a többiek alábecsülik az ISIS-t, és nem értik, hogy mik a szándékaik.
Abban sem vagyok biztos, hogy olvassák a Dabiq-ot (az ISIS propagandaújságja), vagy értelmezik-e a beszédeiket.” A párizsi támadásig a CIA arról volt meggyőződve, hogy az ISIS kizárólag a Szíriában és Irakban folytatott háborúira koncentrál, a Nyugat elleni támadásokat pedig „lelkes” önkéntesekre hagyja. Harvey szerint szó sincs magányos elkövetőkről. „Az a szándékuk, hogy szervezett, de ugyanakkor decentralizált akciókkal lépjenek fel a Nyugat ellen. Ezek nem a propaganda által inspirált magányos farkasok.
Ez az egész jól összehangolt művelet” – nyilatkozta Derek Harvey a Telegraphnak.
Harvey szerint az ISIS filozófiája jelentősen eltér az al-Kaidáétól, akik nagy méretű akciókban gondolkoztak. Ehhez képest az ISIS szándéka több kisebb méretű akció végrehajtása, ami félelmet és paranoiát hoz létre a nyugati társadalmakban. „Az ISIS tudja, hogy nem kell egy bonyolult, szeptember 11-eihez hasonló, nagy és összetett akció. Elég, ha egy bombát betesz egy taxiba, majd elküldi valahova, miközben a taxisofőr nem is tudja, hogy bombát szállít.” Harvey szerint az amerikai titkosszolgálatok helyzetértékelésében az is gondot jelent, hogy az elemzőközpontok kulcspozícióiban olyan új emberek ülnek, akik sohasem voltak azokban az országokban, amelyeket éppen elemeznek. Nagyon kevés figyelmet szentelnek ugyanakkor a dzsihádista ideológiának és irodalomnak.

Szabadon mászkáló terroristák