December mindig különleges hónap Románia életében, hiszen számos nemzeti ünnep kötődik az év utolsó hónapjához. Elsején emlékeznek arra, hogy a trianoni szerződés aláírása után az akkori Magyarország területének csaknem egyharmad részét Romániához csatolták. Majd december közepén a Ceausescu-rezsimet megbuktató forradalmat ünneplik, miközben az erdélyi magyarok is emlékeznek: a tizenegy éves évfordulójára a 2004-es gyászos népszavazásnak, amikor az anyaország tagadta meg őket. A nacionalista üzenetű ünnepek és a választási év közeledtével beállt kampánykényszer együtt komor hangulatot eredményez az amúgy is hisztérikus román belpolitikában – mondja lapunknak Ferenczi Zsolt háromszéki szakújságíró. A szocialisták mindent megtesznek azért, hogy feledtessék a Ponta-kormány kudarcát, ezért Ferenczi valósnak tartja azt a feltételezést, hogy elővették a nacionalista kártyát, amelyet az elmúlt évtizedekben a választások időszakában rendszeresen használt a baloldal.
Azt, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnöke bombát akart robbantani a kézdivásárhelyi román nemzeti ünnepen, és erről nyíltan beszél, a magyar importból Erdélybe telepített mozgalom fanatizmusát ismerve még elképzelhetőnek tartja Ferenczi. Azt viszont, hogy erre lépéseket is tegyen, már kizártnak tartja, hiszen az itt élők pontosan tudják, meddig lehet hőzöngeni.
A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség szerint Beke István (kis képünkön), a HVIM helyi vezetője házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi katonai parádén. A bukaresti táblabíróság kedden harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Bekét, akit az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének szándékával gyanúsítanak, ami 10–25 év szabadságvesztéssel büntethető.
Nem sokkal később már arról lehetett olvasni, hogy Sepsiszentgyörgyön ismeretlenek lelopták a román katona szobra mellől a román zászlót, és helyére a székely lobogót tűzték ki, ami ugyan belefér a székely virtusba, de Ferenczi érdekesnek tartja, hogy az esetet senki sem látta és nem is rögzítette.
A folytatás már komolyabb szinten zajlott, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség betiltásáról szóló törvénytervezetet vitt a bukaresti képviselőház elé Bogdan Diaconu független képviselő, arra az állítólagos merényletkísérletre hivatkozva, amelyet – az ügyészség szerint – a HVIM kézdivásárhelyi elnöke akart elkövetni. A magyarellenes megszólalásairól elhíresült politikus indoklásában kifejtette: bár az RMDSZ „formálisan” elhatárolódott a merényletkísérlettől, a magyar szövetség évek óta a román állam egysége, nemzeti és oszthatatlan jellege ellen áskálódik, az általa vezetett önkormányzatok pedig a HVIM fő finanszírozói.
Kolumbán Gábor politológus szerint az ügy hátterében a román pártok újrapozicionálása áll. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnökének őszi halála után erős a helyezkedés a nacionalista oldalon a pártvezetésért. Diaconu az RMDSZ megalakulása óta támadja a magyar politikai tömörülést, amely szerinte nyíltan etnikai alapon követel területi autonómiát. A képviselő szerint ezzel a magyar érdekképviselet a román államiság és annak területi épsége ellen intéz megengedhetetlen támadást. Ha a parlament elfogadja a tervezetet, az RMDSZ valamennyi választott törvényhozóját és önkormányzati képviselőjét megfosztanák mandátumától, és tíz évre kizárnák a közéletből. Diaconu szerint törvénytervezete nem irányul a magyar kisebbség tagjai ellen, ugyanis az RMDSZ vagyonát „társadalmi beilleszkedésükre” fordítanák: a kormány egy speciális pénzalapot hozna létre, amiből román nyelvtanfolyamokat szerveznének a magyarok számára. Kolumbán Gábor emlékeztet: a bukaresti szenátus márciusban elutasította már Bogdan Diaconu két magyarellenes törvénytervezetét: az egyik az autonómiapárti megmozdulásokat, a másik pedig az „etnikai zászlók” nyilvános használatát büntette volna.
2015. 12. 11. (XIX/50)
