hetilap

A legutóbbi felmérések szerint az elmúlt hetek kampányának egyik legnagyobb győztese a republikánusok között Ted Cruz, aki a Fox News felmérései 14 százalékon áll, holtversenyben Marco Rubióval. Egy iowai felmérés alapján viszont, amennyiben az elnökválasztást az elmúlt héten tartották volna, Rubio 50 százalékkal nyerne, szemben Hillary Clinton 42 százalékával.  
Az arányok módosultak ugyan, de az országos rangsor mindkét táborban megmaradt. Trump továbbra is vezeti a republikánus mezőnyt, politikája főleg az erősen nemzeti érzelmű társadalmi réteget vonzza, azonban pontatlan és gyakran minden önkontrollt nélkülöző kijelentései több társadalmi réteget elidegenítenek. Trump erősen muzulmánellenes retorikát folytat; javasolta az amerikai muzulmánok nyilvántartásba vételét, a mecsetek felügyeletét, és a 11 millió, be nem jegyzett bevándorlóval együtt a most érkezett szíriaiakat is kitelepítené.
A többi republikánus jelölt visszafogottabban reagált Barack Obama elnök tervére, miszerint a jövő év során Amerika tízezer szíriai menekültet fogadna be. Ted Cruz és Jeb Bush például a szíriai migránsok szűrését javasolták annak érdekében, hogy az ország a keresztény menekülteket fogadja be. Ben Carson egyes felmérések szerint 5 pontot vesztett, főként a külpolitikai kérdésekben való tapasztalatlansága miatt.
Ennek orvoslására A volt idegsebész Jordániába utazott, hogy egy helyi menekült táborban találkozzon az ott lévő szíriai  menekültekkel. Útja során arra a következtetésre jutott, hogy ahelyett, hogy a menekültek Amerikába mennének, az Egyesült Államoknak a jordán menekülttáborokat kellene támogatnia. Azonban az USA már 4 milliárd dollárral támogatta a jordán menekültprogramot, így sokan kérdésesnek tartják, hogy további forrásokat lehetne fordítani a táborok finanszírozására.
A The Economist Ted Cruzt nevezte az egyik „legveszélyesebb” jelöltnek. A texasi szenátor potenciális szavazótábora elsősorban a Tea Party konzervatívjai és a neoprotestáns újjászületett keresztények közül kerül ki, akiket igyekszik aktivitásra sarkallni. Szerinte Mitt Romney 2012-es vereségéhez nagyban hozzájárult, hogy a neoprotestáns újjászületett keresztények majdnem fele, illetve több millió munkásosztálybeli konzervatív nem ment el szavazni. Szemben a listavezető Trumppal és Carsonnal, hispán gyökerei mellett Cruz előnyére válhat politikai gyakorlata.
Donald Trump bevándorlóellenes politikája ellenére kijelentette, hogy megcélozza a lakosság hispán rétegét. Kerítésépítési tervei főként a mexikói illegális bevándorlást érintenék, azonban republikánus ellenfelei, a kubai felmenőkkel rendelkező Ted Cruz és Marco Rubio is elviheti előle a hispán és latino szavazatokat, különösen azután, hogy Trump „bűnözőknek” és „nemi erőszaktevőknek” nevezte az USA-ba illegálisan belépő mexikóiakat.
Az afroamerikai szavazatok pedig Ben Carson felé billenthetik a mérleget. Trump ráadásul az Alabama állambeli gyűlése során kiküldette az ellene protestáló fekete felszabadítási mozgalom (Black Lives Matter – Számítanak a Fekete Életek) egyik tagját, aki közbeszólt a beszéde során. A harmincegy éves színesbőrű aktivistát több jelenlevő fizikailag bántalmazta, és rasszista szavakkal illette. A mozgalom augusztusban a demokrata jelölt, Bernie Sanders gyűlését szabotálta sikeresen Seattle-ben, rasszizmusellenes tüntetésével.
A demokrata párt jelölését továbbra is Hillary Clinton vezeti, az iowai felmérések szerint 51 százalékkal. Bernie Sanders 42 százalékot szerzett, és tőlük messze elmaradva Martin O’Malley 4 százalékon stagnál. Clinton népszerűségvesztésének egyik oka lehet az elmúlt hónapokban dagadó emailbotránya.
December 1-jén hozták nyilvánosságra, hogy a külügyminiszter közel ezer magánemailje tartalmaz titkosított információkat. Bár ezt a volt külügyminiszter augusztusban nyilvánosság előtt tagadta, kampányát valószínűleg végig fogják kísérni az ezzel kapcsolatos kérdések. Némelyek azt is sérelmezték, hogy a párizsi terrortámodást követő jelölő viták során Clinton egyszer sem használta az „iszlám radikalizmus” kifejezést, hanem politikai korrektségre törekedve „dzsihádfenyegetésről” beszélt. A politikai korrektség je­gyében és a szélsőbaloldali szavazók elérése érdekében Clinton azért is bocsánatot kért, hogy egyik kampánybeszéde során az „illegális bevándorló” kifejezést használta.
Lapzártánkkor is tart az a globális felmelegedéssel foglalkozó nemzetközi konferencia Párizsban, amely során a világ több mint ötven országából érkező vezető a világ klímaváltozásának kérdéseire próbál megoldásokat találni. Barack Obama a csúcstalálkozó megnyitóján tartott beszéde során kijelentette, hogy a bolygónk megmentésére tett törekvésekkel a terrorizmussal szemben is fellépnek. A legfrissebb kormányretorika szerint a globális felmelegedés legalább akkora fenyegetést jelent az országra, mint a világméretű terrorfenyegetettség. A globális felmelegedés következtében fellépő nehéz környezeti feltételek olyan kétségbeeséshez vezethetnek, ami táptalaja lehet szélsőséges eszméknek és végső soron terrorista cselekményeknek.
A terrorizmus elterjedésének a klímaváltozából való eredeztetése 2013-ban kezdődött, amikor az Egyesült Államok csendes-óceáni parancsnokságának akkori parancsnoka a globális felmelegedést biztonsági kockázatnak nevezte. 2014-re az amerikai honvédelmi minisztériuma is átvette ezt a vélekedést. Végül 2015 májusában Obama elnök a Boko Haram terrorszervezet megerősödését a nigériai szárazság kövezkeztében keletkezett in­stabilitásra vezette vissza.
A második helyen álló demokrata jelölt, Bernie Sanders az iowai vita során továbbra is azt a korábbi véleményét képviselte, miszerint a globális felmelegedés a legveszélyesebb biztonsági kockázat az ország számára, hozzátéve, hogy „a klímaváltozás közvetlenül okozza a terrorizmus elterjedését”.
Carly Fiorina republikánus jelölt szerint viszont „téveszme Obama elnök és Hillary Clinton azon állítása, hogy a klímaváltozás a legsúlyosabb rövidtávú biztonsági kockázat az ország számára. A legsúlyosabb biztonsági kockázat az országra nézve az az Iszlám Állam. Ezt szorosan követi Irán fenyegetése és esetleg Oroszország.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek