Már az év elején érezhető volt, hogy az Európába érkezők számában jelentős növekedés állt be. A januári adatok alapján láthatóvá vált, hogy 2014-ben rekord-számú menekültkérelmet adtak be Németországban, mégpedig 626 ezret, ami 1992 óta a legmagasabb szám volt egy év alatt.
Idén áprilisban azonban már egyértelmű kellett volna legyen, hogy a baj igen nagy, ugyanis ez volt a 2015-ös év legfeketébb hónapja. Április 19-én 800 bevándorló haláláról érkeztek hírek, akik Líbiából igyekeztek embercsempészek segítségével átutazni a Földközi-tengeren. A kísérletet mindössze 28-an élték túl, és már akkor egyértelmű volt, hogy a szerencsétlenül járt lélekvesztőt még sok fogja követni. Az európai politika azonban áprilisban csak egy általános tervet fogadott el a menekültügybe fektetett összegek növelésére; egyelőre úgy látszott, nem ismerték fel a probléma akut voltát.
A nyár közepére viszont már nemcsak az időközben a csődtől újra megmentett görögök érezték a saját bőrükön a Törökország és Észak-Afrika irányából egyre özönlő tömegek okozta káoszt, hanem Magyarország, Szerbia, Horvátország, Montenegró, de a nyugat-európai országok is. Június elején Leszbosz polgármestere jelezte, hogy nem bírnak az egyre özönlő tömeggel, a hónap végén pedig minden szem Magyarországra tekintett, és az európaiak egyik része hangosan éltette Orbán Viktor kiállását, míg mások egy emberként követelték a magyar kormányfő menesztését. Június végére ugyanis a magyar kormány egyértelművé tette, hogy rajtunk keresztül senki nem mehet illegálisan Nyugat-Európába – vagy regisztrálnak és vállalják az azonnali kiutasítást, vagy menjenek másfelé.
2015. 12. 23. (XIX/52)
