Zavarodott, veszélyes, fasiszta, náci – csak néhány a jelzők közül, amelyekkel Donald J. Trumpot illették kritikusai, miután egy kampánynyilatkozatában az Egyesült Államok határainak a muszlimok előtti totális lezárását szorgalmazta. Trump szerint addig lenne erre szükség, amíg az ország vezetői – a San Bernardinó-i terrortámadás tükrében – meg nem bizonyosodnak róla, hogy „mi a fene folyik itt”. Radikális álláspontját azzal indokolta, hogy a már jelenleg is az Egyesült Államokban élő muzulmánok széles rétegei éreznek bizonyítottan gyűlöletet az amerikaiak iránt. „Lehetünk politikailag korrektek, lehetünk hülyék, de a helyzet csak egyre rosszabb lesz” – jelentette ki Trump. „Míg fel nem mérjük pontosan a problémát és a ránk leselkedő veszélyeket, addig sem engedhetjük, hogy országunk olyan emberek rettenetes támadásainak célpontja legyen, akik csak a dzsihádban hisznek, nincs realitásérzékük és nem tisztelik az emberi életet.”
A hallgatóságából üdvrivalgást kiváltó beszéd Trump támogatói táborán kívül nemzetközi és hazai körökben is hatalmas felháborodást keltett. Hillary Clinton demokrata elnökjelölt „elítélendőnek, előítéletesnek és megosztónak” titulálta a felvetést, szerinte ez a fajta politika csak ártana a nemzetbiztonságnak. A történtekre reagálva egy körlevélben Huma Abedin, Clinton kampánymenedzser-helyettese így írt a demokata szavazóknak: „Büszke muzulmán vagyok – de Önöknek nem kell osztozniuk a hitemen ahhoz, hogy osszák az undorodásomat. Trump rasszizmust akar beiktatni a törvénykönyveinkbe. Iszlamofóbiája nem a nemzeti értékeinket tükrözi, hanem árt országunk hírnevének, sőt a biztonságunkat is veszélyeztetheti.”
Trumptól saját pártja is elhatárolódott: az elnökjelöltségért induló versenytársai egyöntetűen fejezték ki nemtetszésüket, Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke pedig kijelentette, hogy Trump javaslata szemben áll nemcsak a republikánus párt, hanem az Egyesült Államok értékeivel is.
2015. 12. 11. (XIX/50)
