A szaúdi külügyminiszter kézbesítette a múlt hónapban a király üzenetét Washingtonnak, amelyben egy terrorcselekményekkel kapcsolatos törvénytervezetet kifogásolt. Az amerikai Kongresszus elé ugyanis egy olyan törvény került, amely alapján vizsgálatot lehetne indítani a szaúdi kormány ellen annak kiderítésére, hogy volt-e bármilyen szerepe a 2001. szeptember 11-ei terrorcselekményekben. A tervezet lényege, hogy megvonnák azoknak a külföldi államoknak a részleges immunitását, amelyek amerikai földön elkövetett terrortámadásokhoz köthetők. Ezzel pedig lehetőség nyílna arra, hogy amerikai bíróságokon felelősségre vonják ezeket az országokat. Egy 1976-os törvény miatt jelenleg ez nem lehetséges, így eddig nem jártak sikerrel azok a kísérletek, hogy a szaúdi királyi család tagjai, az ország bankjai, illetve segélyszervezetei ellen a merényletek áldozatainak hozzátartozói eljárást indíthassanak. A törvényt mind liberális, mind pedig konzervatív oldalról támogatják, ami ritkaságnak számít – a Szenátus Jogi Bizottsága pedig már januárban elfogadta azt.
Szaúd-Arábia szerepe a terrorcselekmények kapcsán rendszeresen felmerült, a 19 gépeltérítő közül ugyanis 15-en szaúdi állampolgárok voltak. Rijád mindig is tagadta, hogy bármi köze lenne a véres akciókhoz. A támadások után felállított amerikai vizsgálóbizottság „sem talált bizonyítékot arra, hogy a szaúdi kormány mint intézmény vagy szaúdi tisztségviselők egyénileg pénzelték volna a terrorszervezetet”. Egyesek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a bizottság szűkszavú jelentése nem zárja ki egyértelműen, hogy alacsonyabb beosztású tisztségviselők vagy a szaúdi kormány egy része nem hozható összefüggésbe a szeptember 11-ei eseményekkel. A gyanút az is erősítette, hogy egy 2002-es kongresszusi vizsgálat bizonyítékokra hivatkozva megjegyezte: szaúdi tisztségviselők, akik akkoriban az Egyesült Államokban éltek, benne voltak a merényletek előkészítésében. Ezek az állítások egy 28 oldalas beszámolóban szerepelnek, amelyet máig nem hoztak nyilvánosságra, nemzetbiztonsági okokból.
Az olajmonarchia ugyanakkor minden igyekezettel azon van, hogy megakadályozza a törvény elfogadását. Hétszázötven milliárd dollár értékű amerikai kincstárjegy és egyéb értékpapír eladásával fenyegette meg az Egyesült Államokat arra az esetre, ha a Kongresszus rábólint a tervezetre. Közgazdászok azonban szkeptikusok azzal kapcsolatban, hogy Rijád valóban képes-e beváltani a fenyegetését. Egy ilyen mértékű eladást ugyanis nem egyszerű kivitelezni, és ezzel a saját gazdaságuknak is árthatnak. Edwin M. Truman, a Peterson Intézet munkatársa szerint valószínűleg csak „üres fenyegetésről” van szó, mert amellett, hogy több száz milliárd dolláros eszköz eladása technikailag sem egyszerű, a folyamat óriási felfordulást okozhat a világpiacon, amelyért a szaúdiakat hibáztatják majd. Arról nem is beszélve, hogy destabilizálná az amerikai dollárt, amihez a szaúdi pénznem, a riál is rögzítve van. Vagyis csakis úgy tudnak betenni az Egyesült Államoknak, ha magukkal is kiszúrnak.
Nem meglepő módon a Fehér Ház is azért lobbizik, hogy a törvény ne szülessen meg. Az Obama-kormányzat arra próbál hivatkozni, hogy a lépés bonyodalmakhoz vezetne, és azt eredményezheti, hogy olyan megtorló jellegű törvényeket hozhatnak más országokban, amelyek alapján az amerikai hadsereget, illetve kormányt is beperelhetik. Az adminisztráció heves ellenkampánya azonban némely törvényhozóból és a szeptember 11-i támadások áldozatainak családjaiból felháborodást váltott ki. Ők úgy látják, hogy az Obama-kormány következetesen a Királyság mellé állt, és minden olyan kísérletet meghiúsított, amelynek segítségével kiderülhetett volna, mennyire voltak szaúdi tisztviselők érintettek a terrorcselekményekben.
Barack Obama egyébként a héten Szaúd-Arábiába érkezett, ahol Szalmán királlyal és más szaúdi tisztviselőkkel találkozik, valamint részt vesz az Öbölmenti Együttműködési Tanács csúcstalálkozóján.
A szaúdi kapcsolatokat mindig is ellentmondásosnak lehetett jellemezni, az olajmonarchia ugyanis finoman fogalmazva nem éppen az emberi- és szabadságjogok mintaállama. Az sem ismeretlen tény, hogy több terrorszervezetet Szaúd-Arábiából támogattak, illetve támogatnak. Az elmúlt években ugyanakkor más tényezők játszottak közre abban, hogy Washington és Rijád között meglehetősen fagyossá vált a kapcsolat. A szaúdiak bizalma akkor rendült meg az amerikaiakban, amikor látták, hogy az arab tavasz során Obama nem tett semmit Hoszni Mubarak egyiptomi elnökért, aki korábban a szövetségese volt. Csalódottságuk tovább mélyült, amikor az amerikai vezető a szíriai kormány vegyifegyver-bevetésével kapcsolatosan meghúzott egy vörös vonalat, de szintén tétlen maradt, amikor ezt érvényesíteni kellett volna. Az utolsó csepp a pohárban pedig az esküdt ellenségével, Iránnal kötött atompaktum volt: Rijád szerint ugyanis Teherán komoly fenyegetést jelent a térség erőviszonyaira nézve. Az azonban nem mondható, hogy az amerikai kormányzat teljesen hátat fordított volna a szaúdiaknak: a jemeni háborúban például hírszerzési és logisztikai segítséget biztosít
a számukra – bár ez a támogatás is vitatott, a harcok következtében ugyanis humanitárius katasztrófa alakult ki, és az al-Kaida is megerősödött az országban. A Kongresszus emiatt is lépett: határozatot kezdeményeztek a Királyságnak történő fegyvereladás korlátozására.
2016. 04. 22. (XX/16)
