„Nem a választókat kellene sértegetni, hanem inkább komolyan kellene venni az AfD-t” – fogalmazta meg egy publicista az elmúlt hetek politikai témájú cikkeire reagálva. Amennyire untig használt kifejezés volt ugyanis még tavaly a „Flüchtlinge” („menekült”) szó a német médiában, legalább annyira annak számít most az AfD. Politikai lapok vezető – és igen kritikus – cikkekben foglalkoznak az „AfD-jelenséggel”, vagyis – ahogyan azok aposztrofálják – az Európában tapasztalható jobboldali populizmus jelenségével. Az újságok reakciója nem véletlen: a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint rövid időn belül az AfD válhat Németország harmadik legerősebb politikai erejévé. Az azonban a sajtócikkekből nem érződik, hogy a német közéletet befolyásoló újságírók számára valóban érthetővé vált volna: ez miért történhet így?
Alternatíva? Németországnak?
Az Alternative für Deutschlandot (Alternatíva Németországnak), röviden AfD-t 2013-ban alapították, és választási alternatívaként ettől kezdve tört egyre feljebb. 2015 júliusáig a pártalapító és közgazdászprofesszor Bernd Lucke volt
a politikai szervezet elnöke. Tavaly júliusban Lucke elveszítette a pártelnökségért tartott választást azzal a Frauke Petryvel szemben, aki a párt nemzeti konzervatív irányvonalához tartozott. Lucke és néhány prominens tag azonnal kiléptek a pártból. Érdekesség, hogy Bernd Lucke öt gyermek apja, korábban fiataloknak tartott istentiszteleteket egyházi közösségében. A konzervatív életmódot folytató Lucke arra való hivatkozással távozott az AfD-től, hogy annak új irányvonalával már nem tud egyetérteni. Lucke szerint az AfD a „dühös polgárok pártjává” vált. Ezt követően új pártot alapított ALFA néven. Frauke Petrynek négy gyermeke van, tavaly vált el lelkészként tevékenykedő férjétől, s hozta nyilvánosságra kapcsolatát az ugyancsak az AfD-ben politizáló Marcus Pretzell-lel.
Az AfD Petryvel az élén az euróövezet felszámolását és a nemzeti fizetőeszközök, mindenekelőtt természetesen a márka újraélesztését követeli. Ezen túlmenően céljuk egy kanadai minta alapján megszerkesztett bevándorlási törvény megalkotása, illetve a családok szolidáris támogatása iránti igény képviselete.
Az AfD előretörését egyértelműen a menekültválság és Angela Merkel nehezen védhető menekültpolitikája eredményezte. Nem véletlen, hogy igazi áttörést a márciusban tartott tartományi választások során sikerült elérnie Baden-Württembergben, Rajna-vidék–Pfalzban és Szászországban.
Az AfD kritikusai a párt szemére hányják, hogy az általuk képviselt konzervativizmus például a családmodell területén leginkább már nem is a németeket, hanem a bevándorló muszlimokat szólíthatja meg. Az AfD azonban legnagyobb sikereit éppen iszlám- és bevándorlásellenes retorikájával aratja. Más kritikusok, mint például Heiko Maas igazságügy-miniszter pedig szélsőjobbos terrormerényletektől tartva szólítja fel az AfD-t a jogi keretek betartására.
2016. 04. 29. (XX/17)
