„Sadiq Khan vagyok, London polgármestere” – kezdte beiktatási beszédét a 45 éves, pakisztáni bevándorló családból származó munkáspárti politikus a Southwark Székesegyházban, ahol egyfajta ökumenikus szertartás keretein belül iktatták be. Bár azt kérte, hogy a Biblia helyett a Koránra esküdhessen, az ünnepséget úgy tervezte, hogy közvetítse azt az irányt, amit új hivatalában követni szándékozik. „London a világ etnikailag legváltozatosabb városa, és én mindenki polgármestere leszek. Nem kivételezek, a feladatom, hogy hidakat építsek” – nyilatkozott első hivatalos szereplésén a Holokauszt Emléknapon, ahol túlélőkkel is találkozott.
Khan több más fórumon hangsúlyozta, hogy célja a zsidó–muzulmán kapcsolatok előmozdítása a fővárosban; egy interjúban megemlítette annak a lehetőségét is, hogy üzleti delegáció élén Izraelbe látogat. A pártját megrázó antiszemita botrányokat „szégyenfoltnak” nevezte, és kritizálta Jeremy Corbynt, amiért nem tett eleget a zsidó- és Izrael-ellenesség felszámolásáért. Corbyntól egyébként egész kampánya alatt elhatárolódott, és a két politikus közti szakadást mutatja, hogy a pártvezető nem is vett részt Khan beiktatásán. Az újdonsült polgármester valószínűleg ki fogja használni pozícióját a Munkáspárt politikai arculatának befolyásolására.
Khan ugyanakkor nem volt mindig ilyen karakán bírálója a pártvezetésnek, ami pontosan az egyik alapját szolgáltatja az opportunizmus vele szemben hangoztatott vádjának. Tavaly nyáron még hozzájárult Corbyn jelöléséhez a párt élére, amiért cserébe pár hónappal később meg tudta szerezni a baloldali szárny támogatását a polgármesteri székért folytatott harchoz. Corbyn Hamaszhoz és Hezbollahhoz való kötődésével kapcsolatos, és más kritikákkal Khan csak ezután rukkolt elő – ezzel a húzással viszont választhatóvá tette magát a mérsékelt szavazók körében. Köpönyegforgatására sok más példát is felhoznak, többek között, amikor tavaly júniusban ellenezte a Heathrow reptér bővítését, miközben Gordon Brown miniszterelnök közlekedési minisztereként 2009-ben még támogatta. Más esetben, 2008 márciusában a választókörzetében tartott tüntetésen ostorozta az akkori kormány terveit a környékbeli postahivatalok megszüntetésére, holott épp a rendezvény előtt szavazta meg a Parlamentben a bezárások folytatását. Több képviselőtársa valóban opportunistának tartja, mint egyikük a Financial Timesnak kifejtette: „Szerintem olyan, mint Nixon, a modern kor első számú elv nélküli politikusa, kiismerhetetlen, választási szempontból nagyon sikeres.”
2016. 05. 13. (XX/19)
