hetilap

Brazíliában április közepe óta forrong a hangulat a belpolitikában, amit csak súlyosbít a 2014 márciusa óta folytatott gigantikus korrupciós botrány, amely az állami irányítás alatt álló Petrobras olajtársaság körül robbant ki. A gazdasági mutatók arra utalnak, hogy a ’30-as évek óta a mostani a legsúlyosabb válság – a GDP 4-6 százalékot esett Dilma Rousseff elnöksége alatt, és a következő években is visszaesés várható az IMF megállapításai alapján.
Április 17-én a brazil alsóház kétharmados többséggel eljárást kezdeményezett Rousseff ellen, akiről kiderült, hogy úgy sakkozott a mutatókkal a költségvetést illetően, hogy nem látszott az óriási, 10,8 százalékos hiány, ami még Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége alatt is csak 2,4 százalékos volt. Az eljárás megindításához a szenátusnak is jóvá kell azt hagynia, egyszerű többséggel. Rousseffnek először 180 napra kell átadnia posztját az alelnöknek, a Brazil Demokratikus Mozgalomhoz tartozó Michel Temernek – ha pedig az eljárás során el is mozdítják, amihez a szenátorok kétharmadának szavazata szükséges, akkor Temer tölti ki 2018 decemberéig az államfői mandátumot.
A Petrobras-botrány, azaz az Opera-ção Lava Jato (Autómosó hadművelet) viszont felboríthatja ezt a helyzetet, ha kiderül, hogy Rousseff vagy Temer ugyancsak elfogadott kenőpénzeket. Ez esetben ugyanis új választásokat írnak ki, amit nem lehet egyértelműen kizárni, ugyanis az alelnök pártjából Renan Calheiros 6 millió dollár kenőpénzt fogadott el a Petrobras ügyvezetőjének vallomása szerint, az alsóházban pedig Eduardo Cunha képviselő ellen indult bűnvádi eljárás pénzmosás és korrupció miatt. Az ügyben Temer további négy párttársa ellen is folyik nyomozás.
Ha Temer át is veszi az államfői posztot, kemény, de létfontosságú költségvetési megszorításokat kell életbe léptetnie ahhoz, hogy a súlyos gazdasági visszaesést meg tudja állítani. Egyelőre azonban még nem nagyon tudott jó képességű politikusokat maga köré gyűjteni, a szakszervezetek pedig már bejelentették, hogy ha megszorítások lesznek, sztrájkba lépnek, és blokádokat fognak szervezni.  Rousseff második ciklusának kezdete óta 1,8 millió munkahely szűnt meg, tízből egy ember munkanélküli, és ez csak tovább romlik majd, mert a visszaesésben levő gazdaságban a felszálló ág éveiben felvett hiteleiket nyögik a cégek.
Venezuelát is igen nagymértékben sújtja a nyersolaj árának hirtelen visszaesése, olyannyira, hogy az importra szoruló országban folyamatosan hiány van a legalapvetőbb fogyasztási cikkekből, mint az alapélelmiszerek vagy a vécépapír, ugyanis az ország nem rendelkezik valutamegtakarítással a vásárlásokhoz. A gazdaság már 2013 óta leszállóágban van, tavaly 5,7 százalékos csökkenést mutattak ki az összteljesítményben. A kormány hivatalos jelentése szerint az infláció 180 százalék fölötti, de az IMF szerint ez akár a 700 százalékot is elérheti.
A 2013-ban egy paraszthajszálnyi előnnyel elnökké választott Nicolás Maduro kormánya egy sor intézkedéssel próbál fogást találni az egyre súlyosbodó válságon, többek között a közszférában be akarják vezetni a kétnapos munkahetet, és péntekenként iskolai szünetet rendeltek el. Az ország legnagyobb részén naponta négy órára leállítják az áramszolgáltatást, és vasárnap hivatalosan átállíttatták egy fél órával az időszámítást is, hogy az áramigény csökkenjen.
Mindezen intézkedések ellenére a helyzet nem javul. Vasárnap az ország legnagyobb sörgyára, a Cerveceira Polar is bejelentette, hogy felfüggesztik a termelést, ugyanis elfogyott az árpakészletük. Az ellenzék a helyzetet Maduro és kormánya elmozdítására igyekszik felhasználni. Sikeres népszavazás esetén ugyanaz a helyzet állhat elő, mint Brazíliában: Maduro alelnöke veheti át a kormányzást a jelenlegi ciklus végéig.
A válság nem kerüli el Argentínát sem. December óta több ezer dolgozót bocsátottak el az állami szektorban, ami miatt a múlt héten a szakszervezetek utcai demonstrációkat szerveztek.
Mauricio Macri elnök decemberi megválasztásakor tett ígéretei, melyek szerint korlátozza az állami költekezést, és igyekszik megfékezni a világ egyik legmagasabb, 30 százalékos inflációját, egyenes úton vezettek a közszférán belüli elbocsátásokhoz. Macri kinyilvánított célja, hogy befektetőket vonzzon az országba: ennek érdekében április végén visszafizettek 9,4 milliárd dollárnyi államkötvényt. Ezzel csökkent az államadósság is – ez lehetővé teheti, hogy az ország újra hozzáférjen az olcsóbb hitelekhez, ami segítséget nyújthat a vállalkozóknak is.
Erre igen nagy szükség van Argentínában, ugyanis a természeti katasztrófák miatt az idei termés messze elmarad majd a várttól. Ennek egyedül az Egyesült Államok szója- és kukoricatermelői örülnek, ugyanis így a csökkenő kínálat miatt jobb áron tudják majd értékesíteni saját termésüket. Argentínában az áradások miatt mondhatnak búcsút az idei szójatermés nagy részének, Brazíliában pedig a túlzott szárazság következményeként.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek