Boris Johnson éles szavakkal bírálta az Európai Uniót. A Sunday Telegraph-nak adott hétvégi interjúban kifejtette, hogy bár más eszközökkel, de a brüsszeli bürokraták ugyanarra törekednek, mint a történelem során Hitler vagy Napóleon: a Római Birodalommal elveszett európai egység felélesztésére és egy szuperállam kialakítására.
Ám, ahogy eddig egyetlen ilyen próbálkozás sem járt sikerrel, az EU-é sem fog, s ez az egység helyett Németország hatalmának növekedését, valamint az olasz gazdaság és Görögország pusztulását segíti elő – jósolta a most leköszönt londoni polgármester.
Johnson Churchill szavaira hivatkozva kérte a britektől, hogy legyenek újra „Európa hősei”, akik megszabadítják az országot és „megmentik az EU-t saját magától” azáltal, hogy az Unióból való kilépésre szavaznak. A konzervatív politikus szerint a legalapvetőbb probléma az, hogy az emberekben nincs mélyen gyökerező hűség Európa eszményéhez; nincs mindenki által elfogadott felsőbb autoritás.
Johnson kijelentése olaj volt a tűzre, hiszen a vezető tory politikusok egyébként is nyers szavakkal támadják egymást a kampány mindkét oldaláról. „Hitler, ha maradunk, Iszlám Állam, ha kilépünk” – Michael Deacon parlamenti szövegíró szerint a kampány nem süllyedhetne ennél mélyebbre. (Az utóbbival David Cameron azon kijelentésére utalt, hogy az EU-ból történő távozás kiszolgáltatná Nagy-Britanniát az Európán kívüli erőknek, mint amilyen az Iszlám Állam is.)
George Osborne pénzügyminiszter, aki szintén aspirál a Konzervatív Párt vezetői posztjára, összeesküvés-elméletnek bélyegezte Johnson szavait. Szkepticizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a London School of Economics közgazdászaitól Barack Obamáig mindenki a britek megtévesztésére állítaná, hogy jobb a briteknek az EU-n belül. Johnson és Lord Farmer szerint viszont Osborne lebecsüli a brit gazdaságot, amely az ötödik legnagyobb a világon. Johnson Lord Heseltine szerint is túl messzire ment az EU-ellenes kampányban. A korábbi miniszterelnök-helyettes a BBC riporterének elmondta, hogy az ő nemzedéke már élt a háború alatt, amikor Hitler megszállott meggyőződéssel üldözte a zsidókat, és aggasztónak találja, hogy egy komoly brit politikus arra ragadtatja magát, hogy az EU-t hozzá hasonlítsa.
Munkáspárti vélemények szerint Johnson szavai arról tanúskodnak, hogy a kilépéspárti oldal kifogyott a gazdasági észérvekből; az eddig elkeserítően negatív kampány és a megosztás helyett inkább perspektívát kellene ajánlani Nagy-Britanniának Európán belül.
David Cameron brit miniszterelnök továbbra is kitart a megreformált unióban való bennmaradás mellett, amely az ország „prosperitásának és gazdasági biztonságának záloga”. A sors iróniája, hogy a miniszterelnök a Világgazdasági Fórum előtt tartott londoni beszédét épp a Mansion House azon üvegablaka alatt mondta el, amelyik az ország történelméből ismert 1381-es Wat Tyler-féle parasztfelkelés leverését ábrázolja. Johnson szerint ugyanis az EU-tagságból elsősorban a multicégek profitálnak, aminek a kisvállalkozók látják a kárát. Ez abból is látszik, hogy az EU-párti kampányt jórészt nagyvállalkozások pénzelik, mint például a J. P. Morgan vagy a Morgan Stanley.
Boris Johnson televíziós vitát sürget Cameronnal, miközben többen azzal vádolják, hogy e szerepléseivel valójában a pártvezetői tisztségre igyekszik szert tenni. Johnson a vádakra reagálva hangsúlyozta: az EU alapvetően antidemokratikus, és egyre inkább azzá válik. Bár elismerte, hogy egy nyilvánvalóan békés szervezetről van szó, de kiemelte, hogy az így is egyre jobban kiveszi a hatalmat az emberek kezéből.
Egyelőre fej fej mellett halad az EU-ban maradást és a kilépést sürgető kampány, és nem könnyű megjósolni, hogy melyik fog többséget szerezni a június 23-ai népszavazáson. Nigel Farage, a UKIP vezetője szerint egy szűk EU-párti eredmény esetén túl nagy volna a nyomás a népszavazás megismétlésére.
A maradáspártiak a néhai Margaret Thatcher személyével is igyekeznek meggyőző erőre szert tenni, aki Sajid Javid üzleti ügyekért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár szavai szerint „lelkesen kampányolt” az európai szabadpiac megalkotása mellett. A kilépés ellenzői úgy látják, az unióból történő távozás egyet jelentene az árak megemelkedésével, kevesebb munkahellyel és lassúbb növekedéssel. Javid érvelése szerint az EU 500 milliós piacot jelent a brit vállalkozásoknak határok, vámok és helyi szabályozások nélkül. Vince Cable liberális demokrata képviselő szerint az olyan újfajta kihívásokkal is, mint amilyet a Google, az Apple vagy a Facebook jelent, csak az unión keresztül tudják felvenni a versenyt.
Boris Johnson a napokban egy bristoli kampányrendezvényen mutatott rá, hogy az EU-tagság gazdasági előnyeit eltúlozzák. Szerinte ugyanis az euró a németek mostanra már megdönthetetlen gazdasági fölényének eszköze, és a britek ez elleni tiltakozásuknak adhatnak hangot a kilépésükkel. A kilépéspárti kampány hívei hivatalos EU-statisztikákból kimutatják, hogy a szabadpiac tulajdonképpen káros Nagy-Britannia gazdasága számára, mivel az EU-ba irányuló brit export-áruk értéke az elmúlt tíz évben 18 százalékkal csökkent (ennél csak Luxemburg mutatói rosszabbak), miközben a német exportáruk értéke 78,9 százalékkal növekedett.
Gyors megoldás
David Miliband volt brit külügyminiszter a világ menekülttáborainak bezárásával orvosolná a menekültválságot. Szerinte a világ összesen nagyjából 60 milliós menekültnépességének nagy részét rövid úton integrálni kellene azokba a társadalmakba, ahová szöktek. A „legkiszolgáltatottabb 10 százalékot” (pl. az árvákat és betegeket) pedig a gazdagabb országoknak kellene befogadniuk. „Ezeknek az embereknek az egyetlen remény-sége az, ha a befogadó országok produktív lakosaivá válnak.
2016. 05. 20. (XX/20)
