hetilap

Diaconu tavaly alapította meg a nacionalista, nyíltan magyarellenes Egységes Románia Pártot (PRU), amelynek első kongresszusán, január végén bejelentette egy a Magyar Gárdára hasonlító „polgári önvédelmi” szervezet létrehozását Vlad Tepes Őrjárata néven. Diaconu a román sajtónak nyilatkozva azzal fenyegetőzött: ha eredményesen szerepelnek a 2016-os parlamenti választáson, kitiltják a magyar cégeket Romániából – mondja kérdésünkre a román szélsőséges pártról és annak elnökéről Viorel Alba kolozsvári politológus.
A lehetséges kitiltás hírére a szélsőjobbos politikus szinte azonnal reagált: véleménye szerint a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellen tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének”. A PRU egyelőre nem tekinthető komoly vagy meghatározó pártnak a román közéletben, nem kapott még kellő figyelmet a román választók részéről; ha azonban a magyar kormány is a malmára hajtja a vizet, akkor könnyen előretörhet a közelgő választásokon –  véli Nagy Árpád politológus. Egyelőre Bogdan Diaconu népszerűsége mérhető csak a pártból, 3-4 százalék körül, épp ezért a PRU őt indítja a júniusi bukaresti főpolgármester-választáson. Nagy Árpád szerint ez a támogatottság most erősen növekedésnek indult, mivel a kitiltás híre sok szélsőségest hoz indulatba, és visz a nacionalista formáció zászlaja alá. Viorel Alba szerint a román választók ugyan eléggé kiábrándultak a politikából, de a nacionalista retorika, az idegengyűlölet és főleg a magyarokkal szemben táplált fóbiák még mindig a társadalom jelentős  hányadát jellemzik Romániában.
A szélsőjobboldali eszmekör tavaly elveszítette legendás vezérét, Ceausescu egykori udvari költőjét, Cornéliu Vadim Tudort, aki a választásokon rendre tíz százalék körüli támogatottságot söpört be. Most az ő általa hagyott űrt igyekszik betölteni Bogdan Diaconu. Ezért is meglepő, hogy a magyar kormány ilyen magas szinten foglalkozik a PRU elnökével, ráadásul az MTI archívuma szerint a román politikusnak az utóbbi években nem is volt hivatalos útja Magyarországon, mondja Nagy Árpád az ügy kapcsán.
Akarva-akaratlanul, a kitiltással a Jobbiknak tesz gesztust a magyar kormány. Tavaly októberben ugyanis három évre kitiltották a Jobbik alelnökét, Szávay Istvánt Romániából. Erről Szávay márciusban szerzett tudomást, amikor a határon feltartóztatták. A képviselő az ügy kapcsán a sajtónak úgy nyilatkozott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már tájékoztatta arról, hogy a kormány lépése válasz az ő kitiltására. Budapest jelezni akarja: elfogadhatatlanak tartja, ha egy másik uniós tagállam így lép fel egy magyar parlamenti képviselővel szemben. Nagy Árpád szerint a lépés érthető, sőt magyarázható, de időben abszolút elhibázott, mivel a választások évében minden ilyen lépés erősen kontraproduktív. A Jobbik politikusa egyébként nem örül annak, hogy Diaconuval hasonlítják össze, mivel ő nem tartja magát „románellenesnek”.
Korábban egyébként éppen Diaconu szorgalmazta a Jobbik Romániából való kiszorítását. 2013-ban olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely betiltotta volna a magyarországi szélsőségesek erdélyi rendezvényeit, illetve nemkívánatos személlyé kívánta nyilvánítani Vona Gábor Jobbik-elnököt. Szávayt amúgy két éve sem engedték be Romániába, ahogy Zagyva György Gyulát, illetve Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda székelyföldi parancsnokát, valamint a Betyársereget vezető Tyirityán Zsoltot sem. Az ásotthalmi polgármestert, Toroczkai Lászlót is kitiltották, ahogyan Ukrajnából is, Szávayhoz és a Jobbik képviselőjéhez, Gyöngyösi Mártonhoz hasonlóan.

Bogdan Diaconu elhíresült mondatai

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek