A szavazatszámlálás eredményeként Van der Bellen 50,3 százalékot, míg Hofer 49,7 százalékot szerzett. A hétvégén még 144 ezres hátrányt elkönyvelő Európa-párti jelölt számára a nagyjából 700 ezer, levélben leadott szavazat hozta meg a győztes fordulatot az Osztrák Szabadságpárt (ÖFP) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben. A levélszavazatokat, amelyekkel a Kurier című osztrák napilap szerint a 72 éves Alexander Van der Bellen minden körzetben javított eredményén, csak hétfőn, a második forduló másnapján kezdték el számolni. E szavazatok nélkül Hofer 51,9 százalékkal vezetett a 48,1 százalékot kapó Van der Bellen előtt. A csekély különbség miatt nem kizárt, hogy az ÖFP megfellebbezi az eredményt: állításuk szerint erre csak akkor fog sor kerülni, ha a továbbiakban visszásságot észlelnek.
Van der Bellen, aki a világon az első „zöld államfő”, megköszönte támogatóinak a bizalmat, és azt ígérte, hogy a következő hat évben a korábbiaknál aktívabban fog működni, és „minden osztrák elnöke lesz”. A független jelölt korábban az osztrák Zöldpárt elnöke volt. Bár az államfői tisztség Ausztriában is elsősorban szimbolikus jelentőségű, az április 24-ei első fordulóban még 14 százalékos előnnyel záró szélsőjobboldali Hofer azzal riogatta a politikai mainstreamet, hogy győzelme esetén nem kizárt a szociáldemokraták (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) koalíciója által vezetett kormány idő előtti feloszlatása. Ugyan ezeket az alkotmányos kereteket eddig egyetlen elnök sem merte feszegetni, igazából 1945 óta arra sem volt példa, hogy ne az SPÖ vagy az ÖVP adja Ausztria elnökét. Az osztrák elnöknek alkotmányos joga a kancellárt, a minisztereket és a bírókat, illetve egyéb magas rangú tisztségviselőket kinevezni (és felmenteni), továbbá ő a hadsereg főparancsnoka. Van der Bellen kifejezte, hogy a 2018-as választások után az FPÖ győzelme esetén nem iktatná be az Európa-ellenes kormányt, mivel az sértené Ausztria uniós kötelességeit.
Van der Bellen, akinek nyugdíjas volta és nyílt menekültpárti nézetei miatt nem jósoltak nagy esélyt a győzelemre, elsősorban azoknak a választóknak köszönheti sikerét, akik nem akarták Hofert hatalmon látni. Az osztrák ATV televízió felmérése szerint szavazóinak 40 százaléka igazából nem mellette, hanem a jobboldal ellen szavazott. A felmérés szerint ugyanígy Hofer szavazóinak 23 százaléka a zöldek jelöltje ellen voksolt. Van der Bellennek 200 ezernél is több embert sikerült mozgósítania az első fordulóhoz képest. Úgy tűnik, hogy meg lehet szólítani az olyan választókat is, akik nem tartoznak a párt támogatói közé; a szavazóknak összesen kevesebb mint a fele voksolt ugyanis olyan jelöltre, akivel korábban is szimpatizált.
2016. 05. 27. (XX/21)
