A mecsetek városaként is ismert Fallúdzsa volt az első jelentősebb iraki település, amelyet 2014 januárjában megszállt az Iszlám Állam. Akkor még nem sokan ismerték fel, mekkora fenyegetettséget jelent a dzsihádista szervezet térhódítása. A sokk mintegy fél évvel később következett be, amikor már akkora terület állt a kegyetlenkedéseiről hírhedtté vált terrorcsoport ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában, hogy kikiáltotta kalifátusát.
A több mint 300 ezer lakosú Fallúdzsa stratégiai fontosságú, hiszen a Bagdadból Jordániába illetve Szíriába tartó főbb útvonalak is az ellenőrzése alá tartoznak. A város mindig is a szunnita ellenállás melegágyának számított. Az amerikai erők elleni ellenállás szimbóluma is lett, ahol véres harcok folytak 2004-ben az Egyesült Államok hadseregével szemben. A települést az al-Kaida is elfoglalta, az Iszlám Állam számára pedig azért bizonyult könnyű prédának, mert már fellázadt a központi bagdadi kormányzat ellen.
Fallúdzsa visszafoglalására szinte egyből kísérleteket tettek a kormányerők. A támadások és bombázások azonban eddig nem értek el átütő eredményeket azon kívül, hogy óriási pusztítást okoztak, és sok halálos áldozattal jártak. Az iraki vezetés azonban most eltökélt, hogy a várost egyszer és mindenkorra felszabadítsa.
A nagyszabású hadműveletben több ezer katona, különleges alakulatok, iráni támogatást élvező síita milíciák és szunnita törzsek harcosai vesznek részt. Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció pedig légicsapásokkal igyekszik segíteni őket.
Bár becslések szerint a dzsihádista csoportnak mintegy 1200 fegyverese lehet Fallúdzsában, már az ostrom elején egyértelművé vált, hogy ádáz küzdelemre lehet számítani. A kormányerők heves ellenállásba ütköztek, amikor az egyik délkeleti városrészt megközelítették: a terroristák orvlövészekkel és robbanóanyaggal megrakott autókkal próbálták visszaverni a támadást. Az órákig tartó összecsapásokban végül az iraki erők kerekedtek felül, igaz, nagy veszteségek árán.
Szakértők úgy vélik, a hadművelet sokáig fog tartani, és nem csak az Iszlám Állam harcosainak szívóssága és felkészültsége miatt. A kormányerők helyzetét ugyanis megnehezíti, hogy becslések szerint körülbelül 50 ezer civil rekedhetett a városban, akiket a dzsihádisták élő pajzsként használhatnak. A nemzetközi segélyszervezetek munkatársai rendkívül aggasztó humanitárius állapotokról számolnak be. A Fallúdzsában élők már kilenc hónapja ostromállapotban élnek: kevés az élelmiszer, fogytán a gyógyszer, most pedig a harcok miatt is életveszély fenyegeti őket. Beszámolók szerint egyre többen halnak éhen, miközben az Iszlám Állam sorra végzi ki azokat, akik nem hajlandóak az oldalukon harcolni.
Az iraki vezetésnek emellett arra is fel kell készülnie, hogy az iszlamisták más területeken is visszacsaphatnak. Erre intő példa, hogy az offenzíva elindításakor az Iszlám Állam harcosai Bagdadban követtek el véres merényleteket. Ugyanakkor a kormányerőket segíti, hogy a dzsihádistákra más frontról is nyomás nehezedik: a pesmerga erők a Moszultól keletre található al-hazíri régió falvainak visszaszerzéséért lendültek támadásba a múlt hétvégén. Ebből a térségből ugyanis a szélsőségesek rendszeresen szerveznek terrorcselekményeket a kurdisztáni főváros, Erbíl ellen. Az itteni fejlemények pedig azért sem mellékesek, mert Fallúdzsa után Moszul felszabadítása következne az iraki erők számára, amely jelenleg az Iszlám Állam de facto iraki fővárosaként működik.
A Fallúdzsa visszafoglalásáért indított hadművelet egy másik neuralgikus pontja a Teheránhoz hű síita milíciák szerepe, amelyektől szintén nem áll távol a szélsőségesség. Fallúdzsa szunnita lakossága valószínűleg nem fogja jól fogadni, ha a város irányítása ilyen milíciák kezébe kerül. Sokan a síita fegyveresek bosszúhadjáratától is tartanak, ahogy erre korábban is volt már példa a térségben, és aminek súlyos civil áldozatai is voltak.
2016. 06. 03. (XX/22)
