A május 26-án kezdődött, egész Franciaországra kiterjedő sztrájk- és tüntetéshullámot több mint egy hónapos szervezés előzte meg, becslések szerint 150–300 ezer résztvevő mozgósításával. A munkaügyi törvény tervezett módosítása ellen leghangosabban tiltakozó szakszervezeti tömörülés, a CGT olajfinomítók és üzemanyagraktárak blokádjára szólított fel, így a stratégiai tartalékokat kellett hozzáférhetővé tenni, hogy tankolni lehessen. Ezzel párhuzamosan a nukleáris erőművek alkalmazottai is a munkabeszüntetés mellett döntöttek, veszélyeztetve az áramellátást. Ezen a héten többek között a közlekedési, a párizsi régióban pedig a hulladékkezelési szektort is érintették a tiltakozások.
A vitatott törvénytervezet a munkáltatói feltételek rugalmasabbá tételével próbálja elérni a munkaerőpiac serkentését. Ehhez lazítani kíván a határozatlan idejű szerződéseken, az elbocsátási és fizetéscsökkentési, szabadságolási körülményeken, és lehetővé tenné, hogy az alkalmazottak vállalati szinten szavazhassanak a 35 órás munkahéttől való eltérésről (a szakszervezeteknek jelenleg vétójoguk van az ilyen megegyezések fölött).
Mindez valóban nem előrelépésnek tűnik az aktuális helyzethez képest, melyben a munkavállalók erősen védett jogokkal rendelkeznek: a 35 órás munkahét intézményessége mellett ott van a fizetett szabadságok részletesen szabályozott rendszere, továbbá az elbocsátás elleni biztosítékok (a felmondás drága, időigényes procedúra, melyet különleges indokkal lehet kezdeményezni). Az érem másik oldala azonban az, hogy ebben a rendkívül merev berendezkedésben a vállalatok nem szívesen vesznek föl új alkalmazottakat, illetve inkább ideiglenes szerződéseket kötnek. Az eredmény pedig a tíz százalék körüli munkanélküliség, a vállalkozókedv csökkenése, a hazai és külföldi befektetetések elmaradása és a fogyasztás stagnálása. A bajokat orvosolni hivatott, Myriam El Khomri munkaügyi miniszter nevével fémjelzett tervezet részben más európai országokban, például Németországban és Nagy-Britanniában évtizedekkel ezelőtt végrehajtott reformokat vesz mintául.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2016. 06. 03. (XX/22)
