A káposzta is megmarad, és a kecske is jóllakik – talán ezzel a szólással lehet legjobban összegezni azt a kilépési egyezséget, amelyről a The Guardian brit lap értesülései szerint uniós és brit illetékesek tárgyalnak. Úgy tűnik, az Európai Unió vezetőinek egy része felismerte, hogy Nagy-Britanniára nagyon is szüksége van a közösségnek, ezért a kezdeti keménykedős hangnemet felváltotta a kompromiszszumkészség.
Beszámolók szerint egy napirenden lévő megállapodástervezet hét évre szóló migrációs „vészféket” tartalmazna a britek számára. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság hét évig korlátozhatná az uniós munkaerő szabad beáramlását az országba, miközben az európai közös piachoz teljes mértékben hozzáférne. Ha ez megvalósulna, akkor kedvezőbb egyezségre jutna London Brüsszellel, mint amit az év első felében David Cameron kialkudott. A volt kormányfő még a Brexit-szavazást megelőzően próbálta újratárgyalni Nagy-Britannia uniós tagságának feltételeit, aminek során sikerült bizonyos engedményeket kicsikarnia Brüsszeltől. Az unió akkor jóváhagyta azt az elképzelést, hogy négy évig nem járna segély a szigetországba érkező uniós munkavállalóknak, még akkor sem, ha végig adót fizettek.
A jelenlegi egyezségben az EU-nak előnyös lenne, ha a britek a közös piacon maradnának – szakértők szerint ezzel lehetne csökkenteni a Brexit okozta gazdasági sokkot és politikai károkat az unióban. A brit gazdaság ugyanis számos tagállam számára létfontosságú. A kedvezménynek azonban ára van: a briteknek továbbra is jelentősen hozzá kellene járulniuk az uniós költségvetéshez, igaz, valamivel kisebb arányban, mint korábban. Emellett a szigetország nem vehetne részt a közös piacot érintő tárgyalásokon, mivel nem teljes jogú tagja az uniónak – hasonlóan Norvégiához, amely nem EU-tagállam. A norvégok egyébként egy főre vetítve jelenleg több pénzt fizetnek be a közös kasszába, mint a most még tagnak számító britek. Brüsszel ezekkel a feltételekkel akar biztosítékokat arra, hogy más tagállamok ne kövessék a brit példát. Egyes európai politikusok a moratóriumért cserébe konkrét garanciákat is követelnek arra vonatkozóan, hogy a jelenleg Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós állampolgárok továbbra is az országban maradhatnak.
Ugyanakkor így is akadnak uniós országok, amelyek egyáltalán nem támogatják, hogy London engedményekhez jusson. Theresa May kormányfő a múlt héten François Hollande-dal és Angela Merkellel is egyeztetett a Brexitről. A német kancellár készségesebbnek mutatkozott: hajlandó időt adni a brit kabinetnek a kilépés hivatalos elindítására. A francia elnök ezzel szemben nem lenne engedékeny: szerinte azonnal el kell kezdeni a hivatalos tárgyalásokat, és ellenzi azt is, hogy a britek moratóriumot kapjanak a munkaerő szabad mozgását illetően. A kedvezményért feltételezések szerint Lengyelország és más kelet- és közép-európai államok sem fognak lelkesedni.
Brit és uniós illetékesek is megerősítették, hogy valóban napirenden van egy ilyen jellegű megállapodástervezet, de azt hangsúlyozták, hogy az erről folyó tárgyalások még csak a kezdeti stádiumban vannak. A Brexit egyébként a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek múlt heti találkozóján is téma volt. A csúcs záródokumentumából az derül ki, hogy egyáltalán nincs pánikhangulat a kialakult helyzet miatt. A közös nyilatkozat szerint a britek távozása az unióból valószínűleg okoz némi bizonytalanságot a világgazdaságban, a G20 tagjai azonban rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy kezelni tudják a következményeket.
2016. 07. 29. (XX/30)
