A királyi zászlóval letakart koporsót a román kormányőrség díszszázada vitte és őrizte, a ravatal előtt lerótta kegyeletét Klaus Iohannis román és Nicolae Timofti moldovai államfő, Dacian Ciolos miniszterelnök és számos magas rangú román politikus. Így temették el díszes külsőségek között szombaton a román uralkodók hagyományos temetkezési helyén, a havasalföldi Curtea de Argesen Anna királynét, Mihály volt román uralkodó hitvesét, aki sohasem volt Románia királynéja. Az 1923-ban Párizsban született Bourbon-pármai hercegnő ugyanis 1947 novemberében, a későbbi II. Erzsébet angol királynő esküvőjén ismerkedett meg Mihállyal, akit egy hónappal később a kommunisták lemondattak a trónról, és csak a szerencsének köszönhette életben maradását. A volt uralkodó már száműzetésben kötött vele házasságot, és öt lányuk született.
A román közvélemény szimpátiája az évtizedek során fennmaradt a száműzött királyi család iránt, amit a politika minden esetben igyekezett meglovagolni. Nagy Árpád kolozsvári politológus szerint ennek volt a látványos megnyilvánulása az is, hogy a román és a moldovai kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította augusztus 13-át, a „királyné” temetésének napját. A Svájcban 92 éves korában elhunyt Anna római katolikus vallású volt, de ortodox szertartás szerint temették el. A hagyomány szerint a román királyok felvették a románok 90 százalékának vallását, ahogy annak idején, 1866-ban a dinasztiaalapító Hohenzollern származású I. Károly is áttért az ortodox hitre.
A 95 éves exkirály, Mihály nem tudott részt venni felesége temetésén, mivel maga is súlyos beteg, és az orvosok tanácsára a család svájci otthonában maradt. Az állami temetés körüli felhajtásnak mindenesetre nem mindenki örült. A román sajtó vezető publicistái közül sokan felrótták az elhunytnak, hogy nem érdekelte különösebben Románia, nem tett semmit az országért 1990 után sem, amikor erre lehetősége lett volna. Cristi Danilet, a Legfelső Bírói Tanács (CSM) tagja felháborodott Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy a hatályos alkotmány szerint Romániának nincs királynéja, ahogyan királya sincs. A közösségi portálokon folyamatosan zajlott a vita a köztársasági berendezkedés és a királyság hívei között. Utóbbiak azzal érveltek, hogy Mihály soha nem mondott le a trónról, a szovjet hadsereg támogatásával hatalomra jutott kommunisták erőszakkal távolították el az ország élé-ről. Az így sugallt folytonosság azonban a jelenleg uralkodó alkotmányjogi felfogás szerint nem áll fenn. Nagy Árpád idézi az egyik alkotmánybíró kijelentését, aki szerint a szocializmus idején esetleg lehetett is az uralkodói folytonosságról beszélni, mivel nem alkotmányos alapon változott meg a román politikai berendezkedés. Ezt a helyzetet azonban felülírta az 1991-ben demokratikusan elfogadott alkotmány, amellyel egyértelműen megszűnt a monarchia. Az alaptörvény 1. szakaszának 2. bekezdése ugyanis kimondja, hogy Románia államformája köztársaság, és ezt a szuverenitás birtokosa, a román nép referendumon elfogadta – magyarázta lapunknak a szakember.
Ferenczi Zsolt háromszéki politológus véleménye kissé eltér kollégájáétól, mivel a közvélemény előtt egyre többször merül fel a királyság visszaállításának kérdése a jelenlegi politikai elit súlyos válsága miatt. Azt, hogy a román közvélemény elvesztette a bizalmát a politikai elitben, jól jelzi a nyár eleji választásokon való részvétel, amin csak a választásra jogosultak 46 százaléka jelent meg. A kormányon lévő szocialisták vezetnek ugyan a közvélemény-kutatások szerint, de erős koalíciós partner nélkül nehezen fognak kormányt alakítani. A választók körében tapasztalható elutasítás már évek óta pontosan jelzi, hogy új politikusi mentalitásra, új politikai formációra van igény az országban. Erre az igényre lehet építeni, és ha valaki a királyság visszaállítását emlegeti, az Ferenczi szerint egyáltalán nem álomvilágban él. Ha a köztársasági elit leértékelődése folytatódik, csak idő kérdése, mikor találkozik a nép akarata a monarchisták elképzelésével – véli a háromszéki politológus.
2016. 08. 26. (XX/34)
