A határrendőrséggel közösen szervezett akció során az országba belépő, állandó vagy ideiglenes külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgároknak az útlevél-ellenőrzés után egy tájékoztató nyomtatványt és egy regisztrációs űrlapot adnak át, hogy felhívják figyelmüket a választási törvények újdonságaira. Az év végi parlamenti választásokon ugyanis első ízben szavazhatnak levélben a külföldön élő román állampolgárok – ehhez azonban előzetesen regisztrálniuk kell.
A kezdeményezés annak tulajdonítható, hogy a vártnál jóval alacsonyabb az érdeklődés a parlamenti választások iránt a külföldön élő több millió román állampolgár között, akik április elseje óta regisztrálhatnak. Eddig alig 3700-an jelezték, hogy levélben akarnak voksolni, újabb külföldi választókörzetek megszervezését pedig kevesebb mint ezren kérték. A külképviseleteken kívül olyan városokban nyitnak választókörzetet, ahol legalább száz regisztrált román választópolgár írásban kéri ezt. A külföldön élő román állampolgárok román személyazonosító iratuk és a külföldi hatóságoktól kapott lakhelyigazolásuk másolata alapján a területileg illetékes külképviseletektől kérhetik a választói névjegyzékbe való felvételüket. A regisztráció a választások előtt három hónappal ér véget. Bár a romániai parlamenti voksolás időpontját még nem tűzték ki, azt nagy valószínűséggel november 20. és december 18. között bonyolítják le, tehát a regisztrációra legfeljebb augusztus végéig, szeptember elejéig van lehetőség. Akik nem regisztráltak, azok is leadhatják voksukat,
de csak a külképviseleteken.
A külföldi szavazás nagymértékben befolyásolta a legutóbbi két román államelnök-választást. 2009-ben Traian Basescu a Románia határain kívül leadott szavazatoknak köszönhetően győzte le alig pár százalékos különbséggel kihívóját, a szociáldemokrata Mircea Geoanát. 2014-ben Klaus Iohannis jelenlegi államfőnek a második fordulóban sikerült fordítania a sorrenden a szociáldemokrata Victor Pontával szemben, a nagyarányú külföldi részvételnek köszönhetően, miután a szociáldemokrata kormány nem nyitott elég szavazókörzetet az első fordulóban. Ez külföldön és Romániában egyaránt nagy felháborodást váltott ki, és győzelemhez segítette Iohannist – mondta a Heteknek Ferenczi Zsolt háromszéki politológus. Ferenczi szerint a jelenlegi rendszer érdektelenné teszi a külföldön élőket, nem tekintik őket potenciálisan állampolgárnak, így csak kényszerből tesznek gesztust feléjük, pedig ezek az állampolgárok egy új Romániában gondolkodnak, amelynek megteremtéséhez szükség van a külföldön élők progresszív, európaibb gondolkodására.
A választási hajlandóság nagyon alacsony mind a magyarok, mind a románok körében, ezért nem vár jelentős változást a parlamenti viszonyokban Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. A szakember szerint az egyik, még nyitott kérdés az, hogy az RMDSZ átlépi-e az ötszázalékos küszöböt. A jelenlegi mérések alapján ugyanis az RMDSZ a bekerülési küszöbön billeg, az önkormányzati választásokon országos viszonylatban nem érte el az 5 százalékot – mondta Kolumbán Gábor lapunknak. Ráadásul az EMNP bejelentette, hogy indul a választáson, tehát gyengíti a szövetség esélyeit a magyar szavazatok megosztásával. Az EMNP esetében egyértelműsíthető, hogy konkrét célja a szövetség gyengítése, hacsak az RMDSZ nem ajánl fel mandátumot nekik, mint ahogyan tette azt találkozóján az MPP-vel, mondja az udvarhelyi szakember.
Az RMDSZ a hétvégi csíkszeredai találkozójukon két befutó helyet ajánlott fel a Magyar Polgári Pártnak (MPP) az őszi parlamenti választásokon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt megerősítette együttműködési szándékát, ennek meg-felelően zajlik a felkészülés az idei parlamenti válasz-tásra – ezt hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Csíkszeredában, ahol Bíró Zsolt elnökkel és az általa vezetett delegációval találkozott. A politológus szerint a törvényben szereplő alternatív küszöb miatt az RMDSZ bejutása nem kérdés, de hogy hogyan jut be a magyar szövetség, az annál inkább. Ez a küszöb azt jelenti, hogy mindazok a választási szereplők, amelyek legalább négy megyében megkapják a szavazatok legalább 20 százalékát, bekerülnek a parlamentbe.
A jelenlegi etnikai arányok mellett elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ezt a feltételt ne teljesítse, mondja Kolumbán Gábor. Ha viszont csak „a kiskapun” keresztül jut be a szövetség, akkor a román pártok kényének-kedvének lesz kiszolgáltatva, és az önálló politizálásnak nem sok esélye marad a számára.
2016. 08. 12. (XX/32)
