David Anderson, a terrorizmusellenes törvények független vizsgálója (a belügyminiszter által kinevezett pártonkívüli szakértő) múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint az MI6 és az MI5 nem célzottan halászott adatok segítségével azonosított a párizsi és brüsszeli támadások nyomán Nagy-Britan-niára veszélyt jelentő „terroristajelölteket”.
A személyes adatok tömeges gyűjtése nélkülözhetetlen az Iszlám Állam rejtőzködő sejtjeinek leleplezésében, terrorveszélyt jelentő személyek beutazásának megakadályozásában, külföldi kémek kiszúrásában, de akár bántalmazott gyermekek védelmében, afganisztáni túszok kimentésében, és cégek elleni kibertámadások elhárításában is.
Anderson elmondta, hogy semmilyen más módszer nem vezethetett volna hasonlóan eredményesen nyomra, ezért az ilyen jellegű információk gyűjtése életbevágóan fontos a hírszerzési szervek számára. Az adatokat többek között az útlevél- és választási nyilvántartóból, telefonkönyvből vagy fegyvertartási engedéllyel rendelkezők adatbázisából nyerik részben nyilvános, részben titkos csatornákon keresztül. Az amerikai technológiai óriások által használt egyre magasabb szintű titkosítás miatt azonban ahhoz, hogy eljussanak a terrorcselekményekre készülőkhöz, a magántelefonok és -számítógépek megfigyelését és feltörését is lehetővé kell tenni számukra.
Ez válik lehetővé, amennyiben elfogadják a jelenlegi miniszterelnök, Theresa May által még belügyminiszterként tavaly novemberben benyújtott javaslatot. Az ún. Investigatory Powers Bill (megfigyelési hatáskörök törvénye) hozzáférést biztosítana a titkosszolgálatoknak és rendfenntartóknak több millió kommunikációs esemény adataihoz, például hogy mikor és kinek küldtek egy üzenetet, melynek tartalmát ugyanakkor nem láthatnák. Bár a belügyminisztérium szerint a törvény összhangban van az emberi jogok európai egyezményével, az ellenzék és a magánszféra radikális védelmezői felháborodva fogadták a, tervezetet. A YouGov felmérése viszont azt mutatja, hogy a britek többségét nem zavarja a magánéletük iránti fokozott figyelem, ha ez hozzájárul a terrorizmus elleni küzdelemhez. A megkérdezettek nagyjából fele kifejezetten helyesli a kormány szándékát, hogy a biztonsági erőket ezen a területen kibővített hatáskörrel ruházza fel.
A jelenlegi szabályozásnak egyéb hiányosságai is vannak, különösen a radikalizálódás megelőzésének kérdésében. Ahogy David Anderson a BBC Radio 4-nak adott interjúban elmondta, nem lehet olyan szigorúan fellépni a szélsőséges ideológiák terjesztőivel szemben, mint kívánatos lenne. Ennek legkirívóbb példája Anjem Choudary gyűlöletprédikátor, aki húsz éven keresztül nyíltan hirdette radikális eszméit, emellett a 2000 óta az Egyesült Királyságban elkövetett terrortámadások közül 15 hozzá kapcsolódó személyekhez köthető, és legalább 500 brit fanatikust befolyásolt abbéli döntésében, hogy fegyvert fogjon az IÁ oldalán Szíriában, mindezzel mégsem tett semmi törvénybe ütközőt – pusztán a szólásszabadsághoz való jogát gyakorolta. Amikor viszont bizonyítékok kerültek elő, hogy 2014. július 7-én hűségesküt írt alá az Iszlám Államnak, és előkerültek a hidzsrára, vagyis a szíriai harcokhoz való csatlakozásra bujtogató üzenetei, átlépte ezt az „érinthetetlenséget” biztosító határvonalat. A „tiltott szervezet támogatására való felszólítás” ugyanis bűncselekménynek számít a terrorizmus elleni törvény 12. cikkelye szerint. Két hónappal később letartóztatták, a múlt hónapban zajlott peréről azonban nem tudósíthatott a sajtó egy másik, kapcsolódó ügy miatt. A bíróság július 28-án mondta ki bűnösségét, ami a múlt kedden kaphatott először nyilvánosságot. A szeptember 6-án megszülető ítélet értelmében várhatóan 10 évig fog rács mögött ülni, mégpedig olyan speciális magánzárkában, ahol nem érintkezhet más rabokkal.
A pakisztáni szülőktől Londonban született Choudary a Southampton jogi egyetemen – nemcsak tanulással, hanem alkalmi szexpartnerek, pornó, LSD, marihuána és nagy mennyiségű alkohol fogyasztásával – töltött évek után, 1993-ban találkozott Omar Bakri Muhammaddal, akinek rögtön a hatása alá került. A libanoni prédikátor 1986-ban érkezett Nagy-Britanniába, ahol menekültstátuszért folyamodott, majd saría bíróságot állított fel, illetve ide „telepítette át” eredetileg Szaúd-Arábiában létrehozott al-Muhajiroun nevű szervezetét. Ehhez csatlakozott Choudary, és előbb Bakri jobbkezévé, illetve annak a 2005. júliusi londoni merényletek utáni, Libanonba történt távozását követően utódjává vált. Az al-Muhajirount 2010-ben betiltották, de folytonosan nevet váltva zavartalanul működött tovább.
Mint ahogy vezetőjük is szemtelenül magabiztos módon terjeszthette mérgező nézeteit utcasarkokon, bevásárlóközpontoknál, nagykövetségek, rendőrségek előtt, sőt rendszeresen hívták rádió- és tévéinterjúkra, amit ő fantasztikus lehetőségnek látott. Egy, a Buckingham Palotát mecsetté alakítva ábrázoló kép előtt Choudary kijelentette, hogy ez egyszer majd valóság lesz, a Downing Streeten pedig az iszlám zászlaja fog lengeni. „Amikor legközelebb az iskolában a tanár megkérdezi a gyermekedet, mi a célod az életben? – azt kell mondania, hogy az egész világot, beleértve Nagy-Britanniát, uralni akarom az iszlám által” – adott tanácsot híveinek. A szent cél érdekében teljesen helyénvalónak tartotta elvenni a hitetlenek pénzét (ötgyermekes apaként évi 25 000 fontnyi állami juttatást kapott 15 600 font lakhatási támogatással kiegészítve), és követőit is arra biztatta, hogy fejjék meg a brit adófizetőket a „dzsihádtámogatók járadékával”.
Az elítélése előtti éjszakán Choudary a Sky Newsnak azt mondta: „Ha nem mondhatod ki, amiben hiszel, és nem oszthatod meg, akkor ebben az országban nincs igazi szólásszabadság.”
Az 1999 óta az Egyesült Királyságban terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekért elítéltek csaknem negyede közvetlen összeköttetésben állt az al-Muhajirounnal, és tizedük személyesen ismerte Choudaryt. A hitszónok környezetéhez tartozott az a Michael Adebolajo is, aki 2013-ban húsvágó bárddal megölt egy fiatal katonát, Lee Rigbyt. Az, hogy Choudary ilyen sokáig büntetlenül megúszta, a legkülönfélébb találgatásokra adott okot, egyesek egyenesen azt feltételezték, hogy valójában az MI5-nak dolgozott. Will Geddes biztonsági szakértő szerint „teljesen elképzelhető, hogy az MI5 megfigyelés alatt akarta tartani Choudaryt, mivel sok szálat fogott össze”.
Abban minden illetékes egyetért, hogy szükség van olyan törvényre, amely az ilyen eseteket segít kiszűrni.
A hiány pótlására 2017 májusáig törvénytervezet készül, mely kitiltaná a radikális prédikátorokat a mecsetekből és egyetemekről, esetleg korlátoznák, milyen létszámú csoport előtt tarthatnak nyilvános beszédet. A hatóságok nagyobb hatalmat kapnának a közösségi oldalakkal szemben, hogy azok eltávolítsák a szélsőséges tartalmakat.
2016. 08. 26. (XX/34)
