Peresz Izrael egyik ikonikus politikusa volt, aki politikai karrierjét Ben Gurion protezsáltjaként kezdte a Hadügyminisztériumban, és 91 éves korában fejezte be, a csúcson. Hosszú politikai pályája küzdelmes volt, és a rendkívüli sikerek mellett számos kudarcot is át kellett élnie. Többször indult például a miniszterelnöki székért, de nem sikerült nyernie egyszer sem. Ennek ellenére átmeneti időre mégis többször volt ügyvezető miniszterelnök, legutoljára 1995-ben, Jichák Rabin meggyilkolását követően.
Peresz nagyon dörzsölt politikus volt, aki ennek megfelelően politikai pályája során sok nehézsúlyú politikussal volt rossz viszonyban: Golda Meir kimondottan utálta, Jichák Rabin csupán nem kedvelte, de tisztelte benne a nehézsúlyú vetélytársat. Rabinnal mellesleg többször kereszteződött a pályájuk: 1974 és 1977 között Peresz volt a hadügyminiszter Rabin miniszterelnöksége alatt. Ennek az időszaknak egyik csúcspontja volt, amikor a miniszterelnöknek (Rabin) és hadügyminiszternek (Peresz) döntenie kellett az Ugandába térített Air France gép túszai ügyében. Az entebbei dicsőséges akció mindkettőjük életének egyik – filmeken is ábrázolt – csúcspontja volt. Peresz 1995-ben, Rabin meggyilkolását követően lett újra hadügyminiszter és egyben ügyvezető miniszterelnök. Katonai vonalon megvalósult karrierje több szempontból is érdekes: egyrészt a Nobel-békedíj szempontjából, másrészt azért, mert szemben a legtöbb izraeli hadügyminiszterrel (például Jichák Rabinnal) ő maga soha nem harcolt háborúban.
Mindennek ellenére legnagyobb sikerei és politikai öröksége hadi jellegű: ez pedig nem más, mint az izraeli nukleáris program és az izraeli atombomba. Peresz – aki 1923-ban született Lengyelországban, és 1932-ben érkezett Izrael területére – mindössze 29 évesen lett a Hadügyminisztérium általános igazgatója. Ebben a funkciójában vett részt azokon