hetilap

Meglepő adatot közölt a szeptember 11-ei terrortámadások 15. évfordulója alkalmából a Rasmussen Reports közvélemény-kutató. Eszerint az amerikaiak 41 százaléka úgy gondolja, hogy  a társadalom jelentős része elfeledkezett már a New York-i és a washingtoni tragédiáról. Ezt a megállapítást részben indokolhatja az a tény, hogy Amerikát – a számtalan fenyegetés ellenére – az elmúlt másfél évtizedben nem érte megközelítőleg sem hasonló súlyú támadás.
Emellett azonban közrejátszik benne az elmúlt nyolc év kormányzati kommunikációja is, amelyben Barack Obama és volt külügyminisztere, Hillary Clinton a terrorizmus elleni küzdelmet igyekezett „megfelelő narratívába” helyezni. Ez azt jelentette, hogy a terrortámadásokat egymástól elkülönítve kommunikálták, minden esetben igyekeztek a támadás motívumait az iszlamizmustól elkülöníteni, vagy legalábbis relativizálni. Mert voltak terrortámadások, kezdve a Fort Hoodban katonatársait lemészárló palesztin származású őrnagytól, Nidal Hasantól a bostoni maratonon robbantó csecsen Carnajev-testvérpáron át az orlandói melegbárban gyilkoló, afgán származású és az ISIS-nak hűségesküt fogadó Omar Mateenig. Obama és Clinton is tudatosan kerülték az „iszlám terrorizmus” kifejezést, az elnök még az Iszlám Állam nevét sem hajlandó kimondani, a terrorszervezetet évek óta nem használt nevén, ISIL-ként emlegeti.
A kommunikációs háború az újabb terrorfenyegetések kapcsán is zajlik. Hillary Clinton azzal vádolta Trumpot, hogy iszlámellenes retorikájával az Iszlám Állam toborzóinak segít. A felelősség áthárítása azért is fontos Clinton számára, mert szintén a Rasmussen felméré­seiből tudható, hogy az amerikaiak 52 százaléka szerint a kormányzat nem összpontosít eléggé a terrorfenyegetésekre, és a választók többsége Trumpot határozottabbnak látja a nemzetbiztonság kérdésében.
Mint várható, Trump azt hangsúlyozza, hogy ma Amerika kevésbé biztonságos, mint volt nyolc évvel ezelőtt. Szerinte Obama terve a közel-keleti és afrikai bevándorlók számának növelésére – amit az elnök az ENSZ őszi ülésszakán javasolt – tovább növeli a terrorkockázatot. Trump ugyan visszalépett korábbi javaslatától, ami az iszlám bevándorlók számára átmenetileg teljes tilalmat jelentett volna, de továbbra is nagyon szigorú nemzetbiztonsági ellenőrzésnek vetné alá a menedékkérőket. A New York-i robbantó háttere erősíti ezt az érvelést: Ahmad Rahami apja, aki szintén az Egyesült Államokban él, az afgán mudzsahedek között harcolt, ő maga pedig a tálibok között radikalizálódott, majd visszatért Amerikába.
A terrorizmustól való nagyobb félelem azonban kevés lehet ahhoz, hogy tömegesen Trump mellé állítson olyanokat, akik amúgy alkalmatlannak tartják a republikánus jelöltet az elnökségre (és a választók 62 százaléka így gondolja). Bár a verseny szorosabb lett, a Trump által remélt fordulathoz ennél több kell, például a szeptember 26-ai első Clinton–Trump televíziós vitán. Érdeklődésben mindenesetre nincs hiány, a 90 perces párviadalt várhatóan rekordnézettség kíséri majd.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek