Észak-Korea hivatalos bejelentése szerint ugyanis a bombát sikerült ballisztikus rakétára szerelniük. Ha ez igaz, azt jelenti, hogy innen kezdve már csak a rakéta hatótávolságán múlik, hogy melyik térségre jelent veszélyt. A térképre nézve egyértelmű, hogy az elsődleges célpontok Dél-Korea és Japán, valamint a térségben tartózkodó amerikai haderők.
Nem csoda, hogy Dél-Korea részéről hamar jött a válasz az északi fenyegetésre. A Yonhap nevű dél-koreai hírügynökség egy névtelenségbe burkolózó katonai vezető szavait közölte a témában. Eszerint, ha bármilyen jel arra utal, hogy Észak-Korea atombombát vetne be Dél-Korea ellen, akkor ballisztikus rakétákkal és robbanótöltetekkel porrá fogják rombolni Phenjant, különösen azokat a részeket, ahol az észak-koreai vezetés tartózkodhat. Dél-Koreának nincsen atomfegyvere, de Szöulnak olyan hagyományos ballisztikus rakéták állnak rendelkezésére, amelyekkel könnyedén elérik Észak-Koreát. Kedden Pak Kuhnje dél-koreai elnök utasította a hadsereget, hogy „számoljon le” Észak-Koreával, ha atomfegyvert vetne be. A dél-koreai elnök kijelentette: Kim Dzsongun „mentálisan teljesen beszámíthatatlanná vált”, és erre valóban nagyon sok jel utal. Augusztus végén például két magas rangú kormánytisztviselőt végeztek ki, az egyiket azért, mert elaludt a Kim Dzsongun tartotta értekezleten.
Észak-Korea katonai provokációival szemben a világ mindeddig tehetetlennek bizonyult, miközben Phenjan az év során négy ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre. Az augusztusi akció során az 500 kilométeres hatótávolságú rakéta japán vizeken csapódott be. A rakétakísérletek miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa idén márciusban erőteljes szankciókat fogadott el Észak-Koreával szemben, ezek azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha Kína is valóságosan támogatja őket. Észak-Korea esetében a Kína által elfoglalt pozíció kulcsfontosságú – szerencsére az elmúlt időszakban egyre több jel mutatja, hogy már nekik is ellenükre van a magát nukleáris nagyhatalom vezérének gondoló Kim Dzsongun.
2016. 09. 16. (XX/37)
