hetilap

A Szíria északkeleti részén fekvő Rakkát 2014-ben foglalta el az Iszlám Állam. Azóta az iszlamista csoport fővárosaként működött, ahol mindennaposak voltak a kegyetlenkedések és brutális kivégzések. Amerikai hírszerzési értesülések alapján ebből a városból szervezik a külföldi célpontok elleni terrortámadásokat is. Ráadásul a moszuli offenzíva megindulása óta beszámolók szerint a dzsihádisták nagy része ide menekült az iraki városból.    
Rakka elszigetelése tehát kulcskérdés az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Az időzítésről és a kivitelezésről azonban eltérnek a vélemények. Ennek ellenére múlt hétvégén megkezdődött az Eufrátesz Dühe nevű hadművelet, amelyben összesen harmincezer fegyverest mozgósítottak. Többségük – egyes becslések szerint huszonötezren – a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciához tartozik, akikhez arab, asszír keresztény és türkmén csapatok csatlakoztak. Az offenzívát az Egyesült Államok légicsapásokkal támogatja. A tervek szerint a Moszul elleni ostromhoz hasonlóan a szíriai város felszabadítása is több szakaszban történne. Az első szakasz célkitűzése a település teljes elszigetelése, aminek során elvágnák a dzsihádisták menekülési és utánpótlási útvonalait, különösen Rakka és Moszul között. Ehhez a környéken lévő stratégiai fontosságú falvakat is meg kell tisztítani az Iszlám Állam fegyvereseitől. Ezt követően megindulnának azok a támadások, amelyekkel kiűzik a terroristákat a városból.
A támadásban részt vevők kemény ellenállásra és ádáz küzdelemre számítanak, hiszen a terrorcsoport központjáról van szó. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Moszulnál sokkal nagyobb kihívás lesz Rakka visszafoglalása a szíriai állapotok miatt. Bár Irakban sem teljesen ideális a helyzet, de van egy nemzetközileg elismert és támogatott kormány, amely az Iszlám Állam elleni harc gerincét képezi.
A dzsihádisták ellen pedig – ha csak ideiglenesen is – létrejött valamiféle szövetség, amelyhez a hadsereg mellett az iraki kurdok, szunnita törzsek és síita milíciák is csatlakoztak. Szíriában ezzel ellentétben totális káosz uralkodik: nem rendelkezik olyan központi kormánnyal, amely a Nyugat támogatását élvezné. A Bassár el-Aszad elnökhöz hű erőket és a felkelőket többnyire az egymás elleni harc köti le. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy más országok is „beszálltak” valamelyik oldalon a polgárháborúba, hogy befolyásukat megvédjék vagy erősítsék a térségben.   
Problematikus a szíriai kurdok szerepe is, akik a jelenlegi hadművelet motorját adják. Törökország egyáltalán nem nézi jó szemmel az YPG térnyerését, mert terrorszervezetnek tartja a csoportot, amely együttműködik a török állam ellen fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). Ankara emiatt folyt bele a szíriai harcokba. Bár közlése szerint az Iszlám Állam is kiemelt célpontja, beszámolók szerint sokkal nagyobb erőfeszítésekkel küzd azért, hogy a kurdokat visszaszorítsa a szomszédos országban. Az Egyesült Államok viszont a szíriai kurdokat is támogatja a dzsihádisták elleni harcban, ugyanakkor igyekszik a törököknek is a kedvében járni, ezért folyamatosan egyeztet Ankarával. Törökország egyébként a rakkai offenzíva elhalasztását kérte addig, amíg egy ütőképes arab haderő – természetesen az ő irányításuk alatt – fel nem áll. A kurdokat ugyanis azzal vádolják, hogy elűzik az arab lakosságot az általuk elfoglalt területekről, Rakkában pedig többségében arabok élnek.  
Kérdéses az is, hogy a szíriai város ellen vonulók létszáma elegendő lesz-e, annak ellenére, hogy Moszulnál kisebb településről van szó. Az Iszlám Állam pokolgépes támadásokkal próbálja hátráltatni a Rakka felszabadításáért szövetkezett koalíciót. A taktika egyelőre sikeresnek bizonyult, komolyabban előretörni még nem tudtak a támadók. Moszulban azonban – ahol szintén pokolgépes merényleteket vetnek be a dzsihádisták – a tervezettnél gyorsabb ütemben halad az offenzíva. Ez annak is köszönhető, hogy Washington komoly összegeket és erőfeszítéseket fordított Irakban a hadsereg újjászervezésébe, ráadásul amerikai tanácsadók és különleges alakulatok is segítik az Iszlám Állam ellen harcoló szövetséget.  
Szakértők szerint lényeges különbség a rakkai hadművelet során az is, hogy Szíriában valójában nincs politikai perspektíva. Moszul esetében az etnikai és felekezetközi ellentétek ellenére egyértelmű az átfogó cél, hogy a város visszakerüljön Bagdad ellenőrzése alá. Szíriában azonban nem tudni, mi lesz Rakka sorsa, ha egyszer kiűzik onnan a dzsihádistákat. Az Iszlám Állam legyőzése ugyanis nem oldja meg a több mint öt éve tartó polgárháborút.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek