Manipulált verseny, rázós finis

James Comey FBI-igazgató ismét megdöbbenést okozott – csak most nagyobbat és érzékenyebb időzítéssel, mint amikor júliusban úgy döntött, hogy nem javasol vádemelést Hillary Clinton ellen a magán e-mail-szerverén intézett külügyminiszteri levelezése miatt. Az ügy, úgy tűnt, ezzel lezárul, ám 12 nappal az elnökválasztás előtt Comey váratlanul bejelentette, hogy újranyitja az aktákat. Azon a laptopon ugyanis, melyet Anthony Weiner, a Clinton jobbkezeként tevékenykedő Huma Abedin férjének szexbotránya miatt vizsgáltak, a nyomozók 650 ezer levelet fedeztek fel. Ezek közül több ezret a volt külügyminiszter házi szerveréről, illetve ide küldtek. Abedin feltehetően saját Yahoo-fiókjába továbbította a – sok esetben bizalmas információkat tartalmazó – üzeneteket, és ezen az otthoni számítógépen olvasta őket.

A nyugtalanító fordulatra összeesküvés-elméletekkel és Comey elleni támadásokkal reagáltak a demokraták. James Carville politikai kommentátor, a párt prominens tagja szerint például a KGB akarja a választást manipulálni. Harry Reid szenátor azzal vádolta Comey-t, hogy kettős mércét alkalmaz, és olyan információkat tussol el, melyek bizonyítják, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt orosz kapcsolatokkal rendelkezik (ezt az állítást azonban semmi nem támasztja alá). A júliusban még „bölcs”, „feddhetetlen” és „független” FBIigazgató hirtelen „a köztársaság ellensége” lett, sőt mostani lépését sokan a Hatch-törvény megsértéseként értékelik (az 1939-es jogszabály megtiltja, hogy közszolgálati alkalmazottak a pártpolitikában és a választási kampányokban aktív szerepet vállaljanak). Hillary Clinton a „mélyen aggasztó” jelzőt használta, szintén a választás befolyásolásának kísérletére célozva. A republikánus párt megosztottságára jellemző módon többen csatlakoztak a kritikus hangokhoz, többek között azt nehezményezve, hogy az eljárás „nem fair” Hillary Clintonnal szemben. Ezt a véleményt osztja a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke, Chuck Grassley is, aki szerint az amerikai közvéleményt és Clintont is megillette volna, hogy Comey részletesebb információkkal szolgáljon az üggyel kapcsolatban. A Fehér Ház ugyanakkor diplomatikus álláspontot választott, melyet Josh Earnest szóvivő tolmácsolt: „Obama elnök nem hiszi, hogy James Comey-t a választásokba való beleszólás szándéka vezérelné”, hozzátéve, hogy sem pozitív, sem negatív módon nem kommentálja az FBI igazgatójának döntését.

Hogy ezt a választás finisében meghozott döntést mi motiválta, csak találgatni lehet. Belső források szerint, miután Comey nyáron „futni hagyta” Hillaryt, számos FBI-alkalmazott szinte fellázadt ellene. Vannak, akik úgy látják, hogy egyszerűen nem volt más választása, hiszen az újabb e-mailekről szóló információk úgyis kiszivárogtak volna, így – november 8-a vészes közelsége ide vagy oda – inkább megpróbált elébe menni az eseményeknek.