Donald Trump első száznapos programjának ismertetésén olyan területeket érintett, amelyek a Kreml politikáját és Oroszország helyzetét is befolyásolják, ha megvalósulnak. A „tegyük újra naggyá Amerikát” program első lépéseinek egyikeként például Trump eltörli a szénhidrogének bányászatának korlátozását, ami messzemenően szembemegy az előző adminisztrációnak az alternatív energiaforrások kiaknázását előtérbe helyező energiapolitikájával. A megválasztott elnök ettől jól fizetett munkahelyek millióit várja, tervezett intézkedése ugyanakkor csapást jelenthet az olajexportőr országok költségvetésére, így Oroszországéra is. A korlát nélkül kitermelt olaj lefelé viszi a nyersanyag árát, ez pedig azzal jár, hogy az orosz költségvetés bevételeinek felét kitevő források tovább csökkennek. A Vedomosztyi című lap még szeptemberben írt arról, hogy a föderációs költségvetés bevételei a GDP-hez mérten csökkenni fognak az elkövetkező három évben, és 2019-re elérik a húszéves mélypontot. A lap októberi hírei szerint pedig az orosz költségvetés szénhidrogénekből származó bevételei az első három negyedévben 24 százalékkal csökkentek, és az orosz gazdaság is jelentősen – 3,8 százalékkal – visszaesett. Az új amerikai adminisztráció intézkedései ezt a folyamatot felerősíthetik.
Trump másik terve, miszerint megerősíti az Egyesült Államok védelmét a külső fenyegetésekkel szemben, érinteni fogja a kibertámadásokat is: a védelmi minisztériumot olyan rendszer kiépítésére fogja felkérni, amely a létfontosságú infrastruktúra védelmét ellátja kiber- és egyéb támadásokkal szemben. Ennek aktualitását az adja, hogy az utóbbi időben egész sor hackertámadás érte az Egyesült Államok politikai szervezeteit – így a demokrata pártot és a választási rendszer infrastruktúráját is – nagy valószínűség szerint orosz oldalról. A megválasztott elnök erőteljes válaszlépést tart indokoltnak az informatikai támadások esetére, de a hadászati költségvetést is megemeli, amely a mostani orosz védelmi költségvetés mintegy tízszeresét teszi ki.
Szintén érintheti Oroszországot a leköszönt politikusok lobbitevékenységének korlátozása. A „washingtoni mocsár kiszárításaként” is emlegetett terv szerint a leköszönő politikusok számára Trump ötéves tiltást vezetne be lobbitevékenység folytatására, és teljesen megtiltaná a más államok javára történő lobbizást. Ennek az intézkedési tervnek az oka például a Clinton-stáb kampányfőnökének, John Podestának a 180 ezer dolláros bevétele a Roszatom tulajdonában álló Uranium One cég mellett folytatott lobbitevékenységért. Clinton kampányfőnöke emellett a Podesta Group tulajdonosaként nagy összegű szerződést kötött a Sberbankkal, hogy Oroszország mellett lobbizzon az országot sújtó szankciós rezsim enyhítéséért. Az Observer információi szerint az ügyletet még tavasszal ütötte nyélbe a demokrata jelölt kampánystábjának vezetőjével a legnagyobb orosz bank, amely nagyon jól ráérzett, milyen módon lehet leghatékonyabban befolyásolni az amerikai döntéshozatalt. A kérdés az üggyel kapcsolatban Amerikában leginkább az, hogyan engedhette meg magának a Podesta Group, hogy ilyen kiélezett helyzetben a legnagyobb orosz bankkal köt szerződést.
A frissen megválasztott amerikai elnök első öt bejelentett intézkedéséből három tehát valószínűleg negatívan érinti az orosz érdekeket. Ráadásul Trump győzelme kihúzza a talajt az utóbbi időben az orosz médiában rendkívüli módon felerősödött hidegháborús retorika alól, amely az Obama-adminisztráció ellen irányult. Az elmúlt években ugyanis Putyin egyfajta neokonzervatív értékrend képviselőjeként szembement a nyugati világot meghatározó trendekkel: a globalizáció, a kisebbségek – köztük a szexuális kisebbségek – jogainak kiterjesztése, vagy a menekültkérdés területén önmagát a nyugat ellenpólusaként határozta meg. A Brexit és Trump idei győzelme azonban szükségtelenné teszi ezt az önmeghatározást, hiszen mivel a Nyugat maga is változik, egyre kevésbé lesz tartható az a moszkvai propaganda érdekeit és egyben Putyin népszerűségét szolgáló narratíva, amely Oroszországot „ellen-nyugatként” határozta meg és nem a nemzetközi mainstream részeként.
2016. 11. 25. (XX/47)
