A legtöbb szurkoló már elhagyta a stadiont a Besiktas és Bursaspor szombat esti mérkőzése után, a telt házas meccsekhez általában nagy erőkkel kivezényelt rendőrök nagy része azonban még ott várakozott. Fél tíz körül egy támadó robbanóanyagokkal teli autóval közéjük hajtott, egy másik pedig a közeli parkban oldotta ki mellényén a detonátort, miután sikertelenül próbálták megállítani. A szemtanúk szerint a Boszporusz túloldalán is érzékelhető erejű robbantások halálos áldozatainak száma 44, a sebesülteké legalább 155.
Közvetlenül a támadás után Recep Tayyip Erdogan elnök, Numan Kurtulmuş miniszterelnök-helyettes, valamint Süleyman Soylu belügyminiszter határozottan a Kurd Munkáspártot (PKK) gyanúsította a merénylet elkövetésével. Nem maradtak el a szokásos, Nyugatnak szánt szemrehányások sem, hiszen Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok támogatását, amit a „terrorizmus elleni küzdelmébe” való beavatkozásra hivatkozva kifogásol. Miután a PKK egyik szervezete, a Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) vállalta a felelősséget, a rendőrség 235 személyt vett őrizetbe a hétvége során kurd milicistákkal való kapcsolatok vádjával, köztük a kurdszimpatizáns Népi Demokratikus Párt (HDP) politikusait. A török hatóságok előszeretettel sütik a PKK-hoz való kötődésnek és a terrorizmus támogatásának bélyegét a HDP-re, amely mindezt tagadja, és a szombati támadást nyilatkozatban ítélte el. Erdogan „büntető keze” a határon túl is lecsapott: török harci gépek légicsapást mértek a PKK iraki stratégiai pontjaira.
A Törökország, az EU és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek minősített PKK önrendelkezési jogot szeretne kivívni a törökországi és iraki kurdoknak. Ennél a célnál a szíriai kurdok sem adják alább, sőt mint Sherkoh Abbas, a Szíriai Kurd Nemzetgyűlés (KNA-S, a Szíriai Kurdisztán ernyőszervezete, amely Szíria jövőjét föderációs rendszerben képzeli el) elnöke egy novemberi interjúban elmondta: a Trump-adminisztrációtól az eddigiektől eltérő bánásmódot várnak. Sőt, úgy véli, ideje, hogy a 30-35 milliós lélekszámú kurd közösség önrendelkezési jogát nemcsak az Egyesült Államok, de a palesztin állam létrehozásáért fáradhatatlanul küzdő ENSZ is elismerje. Sherkoh Abbas szerint egy független Kurdisztán létrejötte hozzájárulna az IÁ megsemmisítéséhez, emellett csökkentené Irán befolyását a régióban, különösen Irakban és Szíriában. A kurdokkal való – végre nyílt, és például közvetlen fegyverszállítmányokat is jelentő – együttműködés megtörhetné a síita félholdat (azaz az Irak, Szíria, Irán és a Hezbollah alkotta hatalmi tényezőt), ráadásul féken tarthatná Erdogan birodalmi ambícióit, hiszen a szíriai konfliktusban Törökország tényleges célja az autonóm kurd régió megvalósulásának megakadályozása.
2016. 12. 16. (XX/50)
