Változóban Európa karaktere

Ausztriában április végén és május elején került sor az elnökválasztásra, ahol a jelenlegi kormányzó párt jelöltje helyett végül egy független jelölt, illetve a Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjei maradtak versenyben az utolsó fordulóig. Az első fordulóban az FPÖ által indított Norbert Hofer győzött, viszont a második fordulóban egy paraszthajszálnyi előnnyel végül a független, zöldpárti Alexander Van der Bellen került fölénybe; az eredményt azonban az FPÖ választási csalásokra hivatkozó bejelentései miatt érvénytelenítették.
A választási folyamat akkor fordult végleg tragikomédiába, amikor az október elejére kitűzött megismételt második fordulót a borítékok ragasztócsíkjának hibája miatt e hét vasárnapjára halasztották.
Folyamatosan zajlik a kampány, több tucat tévévitán vannak már túl a jelöltek, és továbbra sem egyértelmű, ki kerekedhet felül.
A Brexit ténye, illetve Trump győzelme Norbert Hofer szerint az ő malmára hajtja a vizet, mivel ezek egyértelműen jelzik, hogy az egész világ elégedetlen azzal az iránnyal, amely felé az unió, illetve az Obama-kormányzat politikája vitte.
A helyzet súlyát mindkét fél érzékeli; ha Hofer mégis megnyeri az októberről decemberre halasztott szavazást, az korszakváltást jelezne Európában. Ennek esélyét nem lehet egyértelműen kizárni, ugyanis az FPÖ álláspontja sok ponton találkozik a jelenlegi közhangulattal. Ennek egyértelmű jele volt az, hogy az elnökválasztáson a háború óta az országot váltakozva vezető egyik párt jelöltjének sem sikerült versenyben maradnia. Ráadásul Hofer egészen bölcsen igyekszik az elégedetlenséget meglovagolni. Nyíltan cáfolja a Brexittel kapcsolatosan felmerült félelmeket, hogy az FPÖ ki akarja vezetni Ausztriát az unióból, és a migrációval kapcsolatos bírálatát is úgy fogalmazza meg, hogy azzal ne támadja közvetlenül a politikai közepet.
Van der Bellen, ha a társadalom egyértelműen nem is áll mögötte, biztosan élvezi a jelenlegi politikai elit támogatását, ami akár kontraproduktívvá is válhat a számára. A múlt héten 136 néppárti és szociáldemokrata polgármester állt ki mellette, akik arra figyelmeztették a választókat, hogy „Ausztriának ezekben a nyugtalan időkben olyan személyre van szüksége az állam élén, aki a megbízhatóságot, az óvatosságot és a politikai stabilitást képviseli. … Alexander Van der Bellent nem lelkesedésből kell megválasztani, hanem érett megfontolás után”. Az viszont korántsem biztos, hogy a választók megfogadják a tanácsot – az őket nyugtalanító kérdésekben, így a migrációval kapcsolatosan vagy a globalizációt illetően ugyanis a zöldpárti államfőjelölt pontosan az ellenkező oldalt képviseli.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is arra figyelmeztetett a Rai 3 olasz rádióban adott nyilatkozatában, hogy ha Norbert Hofer lesz Ausztria elnöke, az „megváltoztatja Európa karakterét.”

Globalizációs félelmek

A Bertelsmann Alapítvány egész Európára kiterjedő felmérése alapján az általános európai hangulat egyértelműen az olyan „populista” pártoknak kedvez, mint Marine Le Pen Front National nevű pártja, a német Alternative für Deutschland (AfD) vagy az FPÖ Ausztriában. Az európai polgárok legnagyobb aggodalmai közé ugyanis pontosan azok a kérdések tartoznak, amelyekkel szemben ezek a mozgalmak pozicionálják magukat: a globalizációtól és annak gazdasági hatásaitól való félelem, a migrációval kapcsolatos aggodalmak, valamint a hagyományos értékrend feladása a jelenlegi politikai rendszer részéről. Ausztriában, ahol vasárnap elnökválasztás lesz, például a globalizációtól való félelem a társadalom 55 százalékát befolyásolja. Olaszországban a legfőbb aggodalom ezzel szemben a hagyományos értékrend erodálódása, amely a társadalom 50 százalékát aggasztja.

Olasz dilemma