Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia elnök, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök Versailles-ban ült össze hétfőn, hogy megvitassák, hogyan tovább azután, hogy Nagy-Britannia várhatóan még ebben a hónapban elindítja a kilépési folyamatot az 50. cikkely alapján.
A négy vezető úgy gondolhatta, hogy mivel az ő országaik az unió nagyobbik felét teszik ki, joguk van megszabni azt az irányt, amit a közösség a jövőben képvisel majd.
A francia elnökhöz közel álló forrás szerint a találkozótól a résztvevők azt várták, hogy „nagyobb lendületet ad a politikának, hogy újra létrejöjjön az Európába vetett hit”. Egy kicsit egyértelműbben fogalmazva, François Hollande szerint „a legtöbbet kell kihoznunk abból a folyamatból, amit az eddig fékező erőként működő Egyesült Királyság távozása okoz majd”. Hollande szerint tehát a britek voltak az igazi fejlődés kerékkötői, akik folyamatosan hátráltatták az integrációs politikát az EU-n belül, kiváltképp az európai közös hadsereg vagy a védelmi szövetség létrehozását.
Egy héttel korábban a Politico portálon nyilvánosságra került Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Bizottság által összeállított úgynevezett „Fehér Könyv”, azaz a bizottság irányelveit tartalmazó összefoglaló arról, hogy a Brexit után milyen lehetséges szcenáriók elé nézhet az unió. Ebben öt lehetséges irányvonalat vázolnak fel, melyek között az egyik pontosan az, amiről a négyek most úgy döntöttek, hogy a legjobb lesz az uniónak. Jelesül, hogy azok az országok, amelyek eleve gyorsabban fejlődnek a többieknél, még inkább előrehaladhassanak a közös külügy, védelem, adózás és a szociálpolitika (értsd: migráció) kérdéseiben, hivatalosan is többsebességessé téve ezáltal az egyébként sem egyenlő ütemben fejlődő Európai Uniót.
A többi megoldási javaslat közül az unióval szemben már egyébként is szkeptikus európai lakosság számára talán a második jelenthetett volna elfogadható alternatívát, amely arról szól, hogy csak a piac legyen közös; a központosított uniós szabályozás hiányában az egyes országoknak külön kellene megállapodásokat kötniük, és sokkal gyakoribbak lennének a határellenőrzések is. Ennek gyökeresen az ellentétét javasolja a negyedik és ötödik pont, amelyekben a közös lépéseken van a hangsúly – a negyedik pont kevesebb területen hatékonyabb együttműködést irányoz elő, míg az ötödik a föderalisták álma: tegyünk sokkal többet együtt, azaz legyen minden, ami csak lehet, központilag szabályozott. Az első pont arról szól, hogy minden maradjon úgy, ahogy most van.
A találkozó utáni sajtótájékoztatón Hollande „differenciált együttműködésnek” nevezte a megállapodás tartalmát, Merkel pedig arra szólított fel, hogy az unió fogadja el, hogy „egyes országok gyorsabban haladnak, mint a többiek”. Ami viszont igazán kifejezi a találkozó lényegét, és egyértelműen egybecseng azzal is, amit a találkozó előtt François Hollande elmondott, az a spanyol miniszterelnök szájából hangzott el: „Az országainknak dönteniük kell, mert döntések nélkül aláássuk az EU-t.” Azaz itt van az ideje, hogy végre valaki a kezébe vegye az irányítást.
A négyek döntése viszont a jelen helyzetben ugyancsak alááshatja az uniót, akármilyen pozitív szándékból született is, ugyanis a másik 23 tagország nagy valószínűséggel nem fogja könnyen lenyelni a békát – főleg, hogy a többsebességes Európa létrejöttéhez nem szükséges egyetlen szerződés módosítása sem, tehát hivatalosan akár már most a gyakorlatba lehet ültetni. A visegrádi négyek biztosan nem értenek egyet ezzel a megoldással, amiről már a Juncker-dokumentum nyilvánosságra kerülése után közvetlenül kifejtették álláspontjukat. A V4 közös nyilatkozatáról március 25-én tárgyalnak majd az évforduló alkalmából Rómában rendezett csúcstalálkozón.
Egy bolgár európai parlamenti képviselő, Peter Kouroumbashev a többsebességes Európáról kifejtette: azzal egyfajta apartheid valósulhat meg az unióban, mivel így hivatalossá teszik a már eddig is meglévő egyenlőtlenségeket. A humoráról ismert bolgár képviselő szerint az sem lenne meglepő, ha az Európai Parlamentben később „külön mellékhelyiségeket létesítenének a kelet-európaiak számára”.
2017. 03.10. (XXI/10)
