hetilap

A DGSE (Direction Générale de la Securité Extérieure), a francia hírszerzés melyet korábban kémelhárításnak, de egy reform következtében ma már csak hírszerzésnek neveznek, a francia védelmi miniszter alá van besorolva. Bernard Bajolet – Franciaország korábbi algériai, iraki, afganisztáni és boszniai nagykövete –, a DGSE vezetője a Le Figarónak azt nyilatkozta, hogy az általa vezetett szervezet olyan feladatok végrehajtásával van megbízva, ahol véget ér a diplomácia. A kellően diplomatikus és eufémisztikus meghatározás mögött azonban a kémkedés minden fajtája megtalálható: a DGSE egyik tisztje, Philippe Rondot tartóztatta le például Carlost, vagyis a Sakálként ismert terroristát 1994-ben.
Rondot képesítése – ejtőernyős tiszt, szociológiai doktori fokozattal – jól mutatja, hogy milyen típusú emberekre van szüksége a hírszerzésnek. Az emberrablások és terroristákkal való leszámolás mellett – amit mellesleg François Hollande is elismert, amikor a Le Monde két újságírójának tavaly elmondta, hogy adott utasítást terroristák likvidálására – a hírszerzés első számú feladata a kormány tájékoztatása a geostratégiai mozgásokról, a kibervédelem, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása és a terrorizmus elleni harc. Ennek megfelelően olyan fiatalokat kívánnak alkalmazni, akik jó egyetemeken, versenyképes szakokon szereztek diplomát, és hajlandóak tehetségüket az ország védelmének szolgálatába állítani. A hatszáz új munkatárs felvételével a DGSE létszáma el fogja érni a hétezret, ami még egy nagyvállalatnak is a becsületére válna. Ennek a létszámnak csupán közel negyven százaléka katonai végzettségű, a többiek a civil szférából érkeznek. Ez az arány jelentősen különbözik a belső elhárítástól: a belügyminisztérium irányítása alá tartozó DGSI állományának ugyanis több mint hetven százaléka rendőr. A fokozódó terrorveszély miatt a hírszerzéshez hasonlóan a belső elhárítás is nagy számban tervezi civil végzettséggel rendelkezők alkalmazását; itt elsősorban informatikusokról van szó, akik segítenek majd a terroristák által küldött üzenetek feltörésében.
A DGSE által alkalmazni kívánt diplomások jelentős része – érthető módon – a műszaki területről érkezik, és a jelfeldolgozás, nukleáris szakterület, informatika vagy a ballisztika szakértői. A cég matematikusokat, geopolitikai szakértőket és nyelvészeket is keres; ehhez azonban mélyen a zsebébe kell, hogy nyúljon. 
Annak érdekében, hogy jó diplomával rendelkező informatikusokat, mérnököket vagy nyelvészeket is magához csábítson, a cég évi 30-35 ezer eurós kezdő fizetést kínál, de egyes elitegyetemeken végzettek vagy tapasztalattal rendelkezők akár évi 40 ezer eurót is kereshetnek. A DGSE mellesleg nemcsak a fizetéssel, hanem a jó munkakörülményekkel és felszereltséggel is igyekszik kedvezni az értékes alkalmazottaknak.
A technikai orientációjú alkalmazottak mellett egyre nagyobb szükség van a nyelvészekre: az angol nyelvet mindegyik ügynök beszéli, folyamatos a toborzás viszont az orosz, kínai, arab (és annak különböző dialektusai) területen, de még a perzsa és a koreai is keresett nyelvek.
A Le Figarónak nyilatkozó DGSE-ezredes szerint előzetesen arra lehetne számítani, hogy az újonnan érkezettek nehezen sajátítják el a szervezet alapértékeit: a diszkréciót, a lojalitást és az adaptálódást. Az egyetemi padokból érkező fiatalok ugyanis az internetes forradalom világából érkeznek, ahol az a jellemző, hogy nehezen szakadnak el az okostelefonjuktól, a Facebooktól és más közösségi hálózatoktól. Az állandó online jelenlét, valamint a munka és a magánélet folyamatos keveredése olyan jellemzők, amikre itt egyáltalán nincs szükség. Ehhez képest fiatalok tömegei érkeznek, akik elutasítják az internetforradalom által létrehozott magatartásformákat, könnyedén beilleszkednek a hírszerzés hierarchiájába, elfogadják a szervezet szabályait és valójában könnyedén engedelmeskednek.
Marie, egy harmincéves elemző a Le Figarónak elmondta: munkája során folyamatosan hajtja az adrenalin, egymást követik az átvirrasztott éjszakák,
és nem volt még olyan nap, amikor az órát nézve várta volna, hogy leteljen a munkaidő. Marie már hat éve dolgozik a cégnek mint terrorizmus-szakértő; csatlakozása idején Afrikával foglalkozott, ezt követően azonban egy, a Közel-Kelettel foglalkozó csapat tagja lett. Elmondása szerint nagy a tét, hiszen emberek életéről van szó. A magánélettel kapcsolatban elmondta: fontos, hogy a társa megértő legyen, és ne zavarja, ha hajnal háromkor váratlanul be kell mennie a munkahelyére.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek