hetilap

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök ötödször találkozik azóta, hogy 2015 szeptemberében Oroszország hadműveletet indított Szíriában, hogy térségbeli szövetségesét, Bassár el-Aszadot megsegítse. Az elmúlt másfél évben az orosz és az izraeli vezető számtalanszor egyeztetett telefonon is. A lapzártánk után sorra kerülő találkozó annyiban tér el az előzőektől, hogy jelenleg több nemzetközi diplomáciai erőfeszítés is zajlik a szíriai válság rendezésére. Nemrég Kazahsztán fővárosában, Asztanában, majd pedig a svájci Genfben is tárgyaltak a közel-keleti ország jövőjéről.
Izrael nem vett részt ezeken az egyeztetéseken, ugyanakkor a szomszédos Szíria sorsa egyáltalán nem mellékes a számára. Több folyamat komoly aggodalommal tölti el – ez pedig Irán és a Hezbollah libanoni terrorszervezet tevékenykedése az országban. Sarah Fainberg izraeli nemzetbiztonsági szakértő szerint nem olyan fenyegetésről van szó, hogy időnként rakéták csapódnak be a zsidó állam területére. Jeruzsálem attól tart, hogy a terrorcsoport annyira befészkeli magát a térségbe, hogy valójában egy állandó „Hezbollahsztán” alakul az északkeleti határnál. Fainberg úgy véli, Netanjahu ezért mindenképp engedélyt fog kérni Putyintól, hogy továbbra is szabadon tevékenykedhessenek szíriai területeken, ha Izrael biztonsága ezt követeli meg – vagy­is lehessen a jövőben is légicsapásokat végrehajtani, és megfigyelni a Hezbollah és más fenyegetést jelentő csoportok mozgását. Az izraeli kormányfőnek valószínűleg ezt sikerül is elérnie Moszkvában, mivel az oroszok eddig is szemet hunytak a zsidó állam katonai akciói fölött a térségben.
Izrael számára az is kulcsfontosságú célkitűzés, hogy a külföldi harcosok – Irán és a Hezbollah fegyveresei – elhagyják Szíriát, miután a háború véget ér. A szakértő azonban úgy véli, Netanjahu nem fogja tudni rávenni az oroszokat arra, hogy akadályozzák meg az iráni támogatást élvező Hezbollah hosszú távú berendezkedését Szíria déli részén. Ezen a területen Fainberg szerint nem egyeznek Oroszország és Izrael érdekei, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Moszkva befolyása a perzsa államra és a Hezbollahra korlátozott mértékű.
Az Iránnal kapcsolatos aggodalmakat támasztja alá az is, hogy múlt hétvégén a perzsa állam sikeresen tesztelte azt az orosz légvédelmi rakétarendszert, amit tavaly kapott meg egy 800 millió dolláros megállapodás keretében. Az ügyletet 2010-ben felfüggesztették az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói miatt, amely megtiltotta csúcstechnológiájú fegyverek eladását Teheránnak. A nukleáris megállapodás után azonban zöld utat kapott az egyezség, így tavaly októberben Moszk-va le is szállította a rendszert. Az S–300 légvédelmi rakétarendszer egy régebbi típus, amely a legfejlettebb harci gépeket nem érzékeli, de azokat a repülőket igen, amelyekből az izraeli légierő nagy része áll. Irán egyébként saját légvédelmi rakétarendszer kiépítésén is dolgozik.
Elemzők ugyanakkor úgy vélik, nem csak Szíria lesz terítéken Putyin és Netanjahu találkozóján. Az orosz sajtó találgatásokba kezdett többek között arról, hogy az izraeli kormányfő közvetítő szerepet is vállalhat Washington és Moszkva között, hogy az elmúlt évek fagyos viszonya feloldódjon. Az izraeli vezető ugyanis nemrég Donald Trumpnál járt. Felmerülhet a palesztin kérdés is, elképzelhető, hogy a Kreml megpróbál az izraeli–palesz­tin konfliktusba is belefolyni. Érdekes fejlemény, hogy pár nappal Netanjahu látogatása előtt Isaac Herzogot is meghívták az orosz fővárosba. Az izraeli ellenzék vezetője a Duma Külügyi Bizottságának a vendégeként érkezett Moszkvába.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek